Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Jókora mozgást eredményezett a Kiemelt Adózók Igazgatóságához (Kaig) tartozó cégek körében egy tavaly őszi törvénymódosítás. A legnagyobb adózókkal foglalkozó hivatal ügyfélkörének csaknem harmadától, 146 cégtől volt kénytelen az új évtől búcsút venni a szigorúbb kritériumok miatt. Úgy tudjuk, hogy a kieső cégek közül - amelyek zöme termelő-szolgáltató tevékenységet folytat - azóta számos érdeklődött a Kaignál a visszajutás lehetőségeiről, ám a vonatkozó törvény nem ad módot egyedi elbírálásra. Az adózók közül egyedül a bankok, biztosítók tudták maradéktalanul teljesíteni az új elvárásokat. Idén 412 társaság ügyeit kezeli a Kaig, miután a távozók helyébe 92 új tag lépett.
Korábban volt olyan év, amikor 500 cég tartozott az ügyfélkörébe. Az ágazatok közül a nettó árbevétel alapján meghatározó, 37 százalékos a súlya a kereskedelem, javítás tevékenységet végzőknek, a második helyen a feldolgozóipar áll - a 2001-es adatok szerint. Az országos összevetésben fordított a sorrend. A nagy adózók között mérsékeltebb a részvétele az építőipari cégeknek, valamint az ingatlanügyekkel foglalkozóknak, országos átlag feletti ugyanakkor az energiaipari, távközlési és pénzügyi tevékenységet folytatóknak.
Hogy nem kis halakról van szó, azt jól jelzi, hogy a Kaighoz tartozó társaságok összesített mérlegfőösszege 2001-ben meghaladta a 19 ezer milliárd forintot, ezzel a kettős könyvvitelre kötelezett és társasági adóbevallást benyújtott adózók 45,3 százalékát reprezentálják. Összesen nettó 1280,8 milliárd forint adót fizettek 2002-ben, ami az államháztartás bevételeinek 14 százalékát fedezte. A kiemelt adózók aránya az összes működő vállalkozáson belül jóval csekélyebb, nem éri el a 0,1 százalékot. A Kaig tájékoztatása szerint a legnagyobb adózók eleget tesznek befizetési kötelezettségeiknek, hátralékuk nem keletkezik. Tulajdonosi szerkezetükben csaknem 50 százalék a külföldiek hányada, míg országosan ez a mutató 41 százalék körül mozog. Több állami cég is tagja az „elitklubnak”, a második legnagyobb, 23 százalék körüli részesedéssel ugyanis az állam bír a kiemelt adózóknál.
A törvénymódosításnak alapvetően két iránya volt: egyrészt - az adóévet megelőző második évre vonatkozó - nettó árbevételi értékhatár 11-ről 11,5 milliárd forintra emelkedett, másrészt az adókötelezettség számítási alapja és mértéke is változott. A fluktuáció döntően az árbevételi korlát - egyébként nem jelentős, 4,5 százalékos - emelésére vezethető vissza, a távozók 92 százaléka emiatt volt kénytelen elhagyni a Kaigot. A törvényalkotó szándéka tehát az új kritérium megállapításakor a mezőny alapos megrostálása lehetett. Erre utalhat a törvényjavaslat indoklása is, amely szerint a változásokkal lehetőség nyílik a kiemelés és a kockázatkezelés közötti összhang biztosítására.
Somos Katalin, a Kaig igazgatója szerint rangot jelent a cégeknek a legnagyobb adózók közé kerülni, onnan kiesni pedig a presztízsen túl a gördülékenyebb adminisztráció elvesztése miatt is érzékenyen érintheti a társaságokat. A Kaignál például minden egyes vállalat adóügyét egy arra kijelölt munkatárs kezeli, de nem jelent kisebb vonzerőt az egyelőre csak itt bevezetett elektronikus aláírás lehetősége sem, amivel az adatszolgáltatás, a bevallás az ügyfelek személyes megjelenése nélkül intézhető.
