Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A települési önkormányzatok tavaly az egy évvel korábbihoz képest több mint 9 százalékkal növelték helyiadó-bevételeiket, amelyek országos szinten elérték a 295,18 milliárd forintot - értesült lapunk. A területi eloszlás szerint a budapesti és a Pest megyei önkormányzatok szedik be a helyi adók többségét. Más megközelítésben: az ország lakosságának 28 százalékára jut a helyiadó-bevételek 53 százaléka. A legcsekélyebb bevétellel - 2,3 milliárd forinttal - a Nógrád megyei települések rendelkeztek tavaly. A KSH éves statisztikáiból az olvasható ki, hogy a helyiadó-bevétel alakulása döntően nem a népsűrűség, hanem a működő vállalkozások számától függ. A tavalyi bevételi rangsor végére került Nógrádban például az egy négyzetkilométerre jutó népsűrűség meghaladta Tolna és Békés megye hasonló mutatóját, a települések számát tekintve pedig még Fejér megye is gyérebbnek mutatkozik. Az adóbevételek zöme azonban nem a lakosságtól, hanem a vállalkozásoktól származik, márpedig ezen a téren egyértelmű a lemaradása az észak-magyarországi megyének: a 2001-es adatok szerint Nógrádban működött a legkevesebb, 12 659 gazdasági szervezet.
A vállalkozások összetétele is nagyban meghatározza az elérhető adóbevételt. A méretükből fakadóan csekélyebb adófizetésre képes egyéni vállalkozások aránya 55,7 százalék az összes vállalkozáshoz képest országos átlagban, míg a mérsékeltebb adóbevétellel rendelkező megyékben ez a mutató 67 és 70 százalék között szóródik.
Meglepő következtetések levonására alkalmas, ha a megyei szinten elért adóbevételt az azt kitermelő települések számához viszonyítjuk. Ez alapján tavaly - Nógrád után - Baranya megyében könyvelhették el a legalacsonyabb egy településre jutó helyiadó-bevételt, ez esetben 21,1 millió forintot. A sorban Zala megye következik 25 millióval, bár a köztudatban a tehetős önkormányzatok képe él a nyugati határszéllel kapcsolatban. Nem jutott sokkal több Vasban sem az önkormányzatokra - számításaink szerint 31,7 millió forint. Ugyanakkor Pest megye (145,2 millió forint) után a sok egyéb mutatóban a szegényebb térségek közt számon tartott Csongrád megyében szedték be a legnagyobb egy önkormányzatra jutó bevételt - 141,7 millió forintot. Ebben az összevetésben a komoly iparral egyébként nemigen büszkélkedő Békés megye is jól helytáll a maga 72 milliós átlagával. A számítások során figyelembe kell venni, hogy a gyérebben lakott megyékben egy-egy cég betelepülése jelentősen húzza felfelé az átlagot. A fővárosban 129,4 milliárd forint helyiadó-bevételen osztoztak tavaly az önkormányzatok. A Fővárosi Önkormányzat által kivetett iparűzési adóból 113,6 milliárd forint folyt be, ami 13 százalékkal haladja meg a 2001-es eredményeket. Deli Lajos, az adóügyosztály vezetője szerint a növekmény a konjunkturális hatások mellett a fokozott adóbehajtásnak is köszönhető. A főváros internetes oldalán az olvasható, hogy a budapesti vállalkozások tavaly befizették nettó adóhátralékuk 55 százalékát. Az önkormányzat kintlevősége eléri a 12 milliárd forintot. Idén feszített, 127 milliárdos bevételi tervet kellene teljesíteniük, aminek az érdekében tovább szigorítják ellenőrzési és behajtási tevékenységüket. Az ezer forintnál nagyobb összeggel tartozók számíthatnak az illetékes hivatal megkeresésére.
A fővárosban a maximális, 2 százalékos iparűzési adókulcsot alkalmazzák. Az előző évben nyolcezer új vállalkozás jelentkezett be az adóhatóságnál. A budapesti adózók 60 százaléka egyéni vállalkozó, 30 százaléka pedig kis- és középvállalkozás. A fennmaradó 10 százalék fizeti ugyanakkor az iparűzési adó 85 százalékát. Az önkormányzat által eddig biztosított adókedvezmények közül a határozatlan időre szólók tavaly decemberig voltak érvényesek, míg a határozott idejűek 2007 végéig futnak ki. Deli Lajos szerint az utóbbi nem számottevő, 1500 vállalkozást és mintegy 100 millió forintot érint. A kedvezmények megváltoztatására az EU-csatlakozás miatt volt szükség.
