Tegnap hajnalban az Egyesült Államok végrehajtotta első csapását Irak ellen. A bombaeső Bagdadra hullt, s a célja Szaddám Husszein iraki elnök megölése volt. A diktátor sorsáról nincsenek megbízható értesülések. Este már a szárazföldi akció is elindult. A piacok bizonytalanul reagáltak az Irak elleni háború megindulására: az elmúlt napokra jellemző fellendülés alábbhagyott, az európai tőzsdeindexek enyhe süllyedése ugyanakkor nem értékelhető pánikszerű reakciónak. A dollár valamelyest gyengült az euróval szemben, az olajárak ugyanakkor tovább csökkentek. A kereskedők gyors amerikai diadalban bíznak, bár George W. Bush arra figyelmeztetett, hogy a háború hosszabb lehet, mint egyesek feltételezték. A válság elsőként a légitársaságokat kényszerítette lépésre, a nemzetközi szövetség április közepétől három százalékkal emeli a nemzetközi jegyárakat.
A magyar gazdaság kapcsán még nem épültek be a várakozásokba egy elhúzódó háború következményei. Az elemzőknél borúlátóbb a kormány, amely szerint egy rövid háború is 0,5 százalékkal vetné vissza az amúgy is mérsékelt lendülettel növekvő európai gazdaságot, míg a magyar gazdaságot ennél csekélyebb mértékű veszteség érné. A piac szerint viszont egy gyors lefolyású attak meg is dobhatja a bruttó hazai terméket. A forint tegnap jelentősen gyengült, ám emögött a hó végi energiaimport-számlák kifizetése állt. Az állampapírok iránti külföldi kereslet sem lanyhult a tegnapi aukciók eredményéből kikövetkeztethetően.
Részletek a 2., 3., 14. és 15. oldalon ä
