Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A január eleje óta zajló ágazati és munkahelyi bértárgyalások eddigi megállapodásai 4-15 százalékos alapbér-növekedést hoztak az MSZOSZ-tagszervezetek munkavállalóinak - tudta meg lapunk Hódi Zoltántól, a szakszervezeti szövetség ügyvivőjétől. A növekmény többnyire meghaladja az ágazatokra bontott számításokat, amelyek mellett a kormány szerint teljesülne az erre az évre tervezett 4,5 százalékos reálbér-emelkedés. Az erőteljes bérnövekedés következménye a fogyasztás további bővülése, a folyó fizetési mérleg romlása lehet, a költségvetés viszont többletbevételhez juthat.
Az MSZOSZ múlt héten postázta ki az adatok felmérésére szolgáló kérdőíveket, így Hódi egyelőre csak részeredményekről tudott beszámolni. A Vasas Szakszervezet tagjai eddig 35-40 egyezséget hoztak tető alá, a januárig visszamenőleges béremelések mintegy 30 ezer főt érintenek.
A Dunaferr Rt.-nél a gazdasági nehézségek ellenére is 4,5 százalékkal nő a 10 ezer foglalkoztatott alapbére, a kohászat többi fellegvárában - így Ózdon vagy Diósgyőrött - ugyanakkor krízishelyzet van: az elsődleges cél nem a reálbérek növelése, hanem a munkahelyek megtartása. A munkavállalók számára is elfogadható megállapodást kötöttek a Ganz Mérőgyár Kft.-nél és a Kontavill Rt.-nél, ahol a szerződések az alapbérek 7-8 százalékos növelését biztosítják - mondta Hódi.
Az MSZOSZ-hez eddig beérkezett visszajelzések szerint zajlanak a tárgyalások a kereskedelmi dolgozók béréről, az általános trendnek megfelelően azonban itt is inkább munkahelyi, mint ágazati megállapodások megkötése a valószínű. A villamosenergia-iparban február 11-én egyeztek meg a szakszervezetek a munkaadókkal, az egyezség értelmében a bruttó átlagkereset növekedése az ágazatban nem lehet kevesebb 7 százaléknál. A megállapodás szerint a reálbérek az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) iránymutatása szerinti 4,5 százalékkal emelkednek, és a legalacsonyabb személyi alapbér is a minimálbérnek megfelelő havi 50 ezer forint lesz. A 2003-as évre szóló utolsó bérmegállapodásokat várhatóan április-májusban írják alá.
Sztrájkbizottságot hoz létre a Magyar Posta (MP) dolgozóinak felét képviselő négy független szakszervezet, ha a jövő keddi tárgyalási fordulón a kormány nem emeli meg 8 százalékos átlagos béremelési javaslatát. Az érdekképviseletek legalább 30 százalékos nominális alapbérfejlesztést követelnek, amiből telne a postások bérének nemzetgazdasági átlaghoz való felzárkóztatására, valamint a 4,5 százalékos reálkereset-növekedésre is. Az MP történetében eddig nem volt példa sztrájkra, és az idei munkabeszüntetés veszélyét is csökkenti, hogy a dolgozók másik felét képviselő Postás Szakszervezet egyedül is megállapodhat a kormánnyal.
