Biztató hírrel kezdődött az előző nap, a februári infláció (éves alapon 4,5 százalék) ugyanis kedvezőbb lett a vártnál (4,7 százalék), ám a később megjelent pénzügyminisztériumi gyorsjelentés visszarántotta a földre az álmodozókat. A tárca új makroprognózisa ugyanis több pontban is eltér a nyáron az Európai Uniónak készített, a csatlakozás előkészítésére szolgáló középtávú gazdaságpolitikai programtól. A bruttó hazai termék (GDP) idei növekedését immár nem 4-4,5 százalékra várják, hanem az alsó érték körül - értelmezésünk szerint az alatt. Ez pedig az államháztartás erre az évre belőtt 4,5 százalékos GDP-arányos hiányát is megkérdőjelezi, miután ezt 4,4 százalékos bővülés mellett tervezték. A kedvezőtlen hatást ellensúlyozza, hogy az inflációban még lehetnek tartalékok, csakúgy, mint a lakossági fogyasztás növekedésében. A tárca alacsonyabb export-import dinamikával, a folyó fizetési mérleg magasabb hiányával és a reálkeresetek gyorsabb növekedésével számol.
A középtávú programban vázolt alap-előrejelzés szolgálná leginkább az eurózóna-tagság elérését, ám ezek teljesíthetősége egyes vélemények szerint megkérdőjelezhető, s ez tükröződik a most kiadott gyorsjelentésből is. Más értékelések szerint a gyorsjelentésben foglaltak nem jelentenek gyökeres fordulatot, a pénzügyi tárca csak a valósághoz igazította a prognózisait.
Részletek a 3. oldalon ä
Baka Zoltán