Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
ä Tóth László Levente
- Mint az agrártárca uniós ügyekkel foglalkozó államtitkára, beavatna, miként segíti a minisztérium a mezőgazdaság, az élelmiszeripar csatlakozását az EU-hoz?
- Az agrárfórumok mellett külön program során történik a gazdák felkészítése a csatlakozásra. Ehhez megfelelő tanácsadói háttér kiépítése, gyakorlati kézikönyv készítése kapcsolódik. Segíti a termelők uniós ismereteinek bővítését az FVM internetes honlapja is, részletes tájékoztató található rajta a csatlakozási tárgyalások eredményeiről és az agrárcsatlakozás jellemző kérdéseiről, amelyről kiadványban is információt nyújtunk. Folyamatosan kiadványsorozatot készítünk továbbá az EU agrárszabályozásáról, szakmailag és anyagilag támogatjuk az uniós ismereteket terjesztő szakkönyvek kiadását.
- Azért is kérdeztem az előbbit, mert - miközben látszólag csinnadratta van és folyik a pénz az EU-kommunikáció körül - nem tudom, hogy az ágazat vállalkozásai, a piaci szereplők mennyire vannak tisztában azzal, mi vár rájuk alig több mint egy év múlva?
- A felkészítés indokolt, de vele jár a felkészülés is. Fájlalom, hogy a hazai tömegkommunikáció ,,csecsemőnek” nézi az agrártársadalmat, holott a tények ezt nem támasztják alá. A felkészítés pedig először is információátadás: világossá kell tenni, mi az a közös mezőgazdasági politika, amihez Magyarország csatlakozott, s aminek három gyakorlati pillére van. Az egyik az úgynevezett közvetlen kifizetéseknek a világa, a másik az intervenciós rendszer, a harmadik a vidékfejlesztés.
- Beszélne erről bővebben?
- A közvetlen kifizetés nem támogatás - mint ahogyan ezt nagyon sokan gondolják Magyarországon -, hanem jövedelempótló intézkedés. Azokon a területeken, amelyeken az EU kvótákkal határt szab a termelés mennyiségi növekedésének és az ebből adódó jövedelemnek, utóbbi kompenzációja a közvetlen kifizetés. Azt, hogy milyen az intervenció, a magyar gazdák már megtapasztalhatták, hiszen a búzára és kukoricára 2002-ben kísérleti jelleggel bevezettük ezt a mechanizmust.
Ennek lényege, hogy ha terményüket jobb áron nem tudják eladni, akkor a közraktárakba virtuálisan vagy valósan behelyezhetik. Az állam intervenciós áron úgynevezett közraktárjegyet bocsát ki, aminek a terhére a betároló kedvezményes hitelt vehet fel. Forráshoz jut tehát, mintha eladott volna, de amennyiben a piac mégis megmozdul - és valóban lehet értékesíteni az intervenciósnál jobb áron -, bármikor visszavehető és értékesíthető is az áru piacon. A piac stagnálása esetén ugyanakkor az állam vásárolja meg a lejáratkor az árut. Ezek az intervenciós árak nem rosszak a magyar gazdálkodók számára, 2002 őszén például a búza esetében az addig használt minimálár vagy garantált ár 17 ezer forint, az intervenciós ár pedig 23 ezer forint volt tonnánként. Ezzel szemben az EU-ban körülbelül 25 ezer forintra tehető ez az ár, ami a 2004-es termés esetében már a magyar gazdálkodókra is vonatkozik. Ez pedig tisztességes jövedelmet tartalmaz. Az unió szerint a vidék népességmegtartó képessége azon múlik, mennyiben állnak rendelkezésre munkahelyek vidéken - függetlenül a gazdaság szektoraitól. Számunkra ugyanakkor - így állapodtunk meg az EU-val - vidékfejlesztést jelent minden olyan mezőgazdasághoz kötött beruházás, amely új munkahelyet teremt. Magyarországon jelenleg körülbelül 500 ezer főre tehető az agrártermelők száma, ugyanakkor van körülbelül 1 millió ember szintén vidéken, a falvakban, akik a statisztikai számbevétel szempontjából nem azok.
Azon gondolkodunk, hogyan lehet számukra munkahelyet teremteni, ezek az emberek ugyanis munkanélküliek már évek óta, s az a cél, hogy jövőre vagy azután ne legyenek azok. Számításaink szerint a csatlakozás következtében 2004-2006-ban 300 ezer új munkahely létesül Magyarországon részben azoknak nyújtva alternatívát, akik addig munkanélküliek voltak vagy a jövőben kívánnak bármilyen ok miatt felhagyni a klasszikus értelemben vett agrártermeléssel.
ä Folytatás a II. oldalon
ä Folytatás az I. oldalról
- Nagy vonalakban miben különbözik az EU átlagos mezőgazdasága és a magyar mezőgazdaság?
- Az EU jelenlegi 15 tagállamát tekintve az agrárstruktúrák jelentősen eltérnek egymástól, de a Közösségi Agrárpolitika (KAP) támogatási rendszerében nincs különbség az országok között. Az EU-ban elég intenzív gazdálkodás folyik, környezetvédelmi és egyéb intézkedésekkel teszik extenzívebbé. Magyarország e szempontból jól áll például a műtrágya-felhasználásban, harmadát használja az uniós átlagnak. Így könnyebben tudunk váltani, illetve speciális bioterméket előállítani. Magyarország szántóterülete továbbá az átlagtól eltérő nagyságú, mivel az ország területének felét teszi ki és kiváló minőségű. Nagy gyepfelületét a megállapított húsmarhakvótákkal ki tudjuk használni.
- Az EU-val kötött agráralku eredményeként már lehet látni, hogy körülbelül mennyi forrásból mit és mennyit termelhetnek majd a gazdálkodók a közösségben...
- Az EU mezőgazdasági rendszere 2006 végéig nem változik. A csatlakozási szerződésben rögzített támogatások egy részét pontosan meghatározták, így például a közvetlen támogatások összege a 30 százalékos nemzeti költségvetési kiegészítéssel 2004-ben 157,28 milliárd, 2005-ben 170,46 milliárd, 2006-ban pedig 181,76 milliárd forint. Pontosan tudjuk azt is, hogy a vidékfejlesztési támogatásokra mennyi forrást kapott Magyarország, 2004-ben 48,5 milliárd, 2005-ben 74,71 milliárd, míg 2006-ban 81,23 milliárd forintot. Ezen összegek kiegészülnek még az intervenciós felvásárláshoz kapcsolódó ár- és exporttámogatásokkal. Két utóbbi támogatásnál Magyarország is ugyanolyan jogokat élvez, mint bármely régi tagország. Ezek mellé nemzeti forrásokat részben biztosítani kell a társfinanszírozás révén, részben pedig adhatók. Számításaink szerint 2004-ben az uniós és a nemzeti források összessége várhatóan 300-350 milliárd forint lesz, tehát több, mint ma.
- Módosítja az unió tervezett agrárrerfomja ezeket a terveket?
- A tervezett agrárreform - amely még komoly vita tárgyát képezi rövid távon - nem módosítja a jelzett forrásokat, a hoszszabb távú elképzeléseket pedig Magyarország teljes jogú döntéshozóként befolyásolni tudja. Az EU Bizottság 2003. január 22-én tervezet formájában közzétette KAP-reform-elképzeléseit Magyarország is megkapta. A reform egyik célkitűzése - ahogy már jeleztem -, hogy az agrárforrások egy részét fokozatosan a vidékfejlesztés céljaira csoportosítsák át. Ez a folyamat a 2004-ben belépő új tagokat csak később, 2013-tól érintené, amikor már a régi tagokkal azonos mértékű támogatáshoz jutnának.
- A kormány milyen álláspontot képvisel: Magyarország elindulna a tervezett uniós reform útján?
- Magyarország az érdekeinek megfelelő reformokat természetesen teljes mértékben támogatja. A közös agrárpolitika továbbfejlesztésével kapcsolatban véleményünk szerint a mezőgazdasági ár- és piacpolitika terén továbbra is szükség van a piaci szabályozórendszerek fenntartására. A gazdálkodók fő jövedelemforrását a mezőgazdasági termékek előállítása és értékesítése kell hogy képezze, a támogatás csak ennek kiegészítésére szolgálhat. A közös agrárpolitika további reformjainak meg kell szilárdítania a mezőgazdaság európai modelljét, biztosítva az összhangot a mezőgazdaság gazdasági, környezetvédelmi és szociális funkciói, valamint a vidékfejlesztés között.
- Az említett reform megcsappantaná a közösségi agrártámogatásokat. Miért érdeke a magyar gazdálkodóknak az uniós csatlakozásra szavazni?
- A reform valóban tervezi egyes termékek támogatásának, illetve az intervenciós áraknak a csökkentését. Ismerve azonban az eltérő tagállami érdekeket, az egyezség várhatóan mérsékeltebb csökkenést eredményez majd a bizottság elképzelésénél. A KAP-reformtól függetlenül és azzal együtt is a csatlakozás előnyei nem vitathatók. Kiszámítható, hosszú távra tervezhető és a jelenleginél jobb kondíciók mellett gazdálkodhatnak termelőink az EU-ban. Én különben egyáltalán nem bánom, ha laposodik az uniós agrárkassza, mivel ennél nagyobb arányban növekszik a már említett vidékfejlesztési lehetőségek aránya. Az EU is belátta ugyanis, hogy hovatovább nem agrár-, hanem foglalkoztatási problémával néz szembe. Magyarországon is rengeteg ember van, aki csak jobb híján agrártermelő, s ha tudunk számára jobbat ajánlani a mezőgazdasági túltermelésnél, szerintem örömmel vállalkoznak a váltásra.
- Az előbbi, szavazásra vonatkozó kérdést felteheti bárki más is Magyarországon - mármint, hogy miért lesz jó neki személy szerint az EU csatlakozás. Amikor ugyanis boltba megy, egy liter tejet majdnem annyiért kap meg, mint Brüsszelben, miközben vásárlóereje hetede-nyolcada az EU-átlagnak...
- Szerintem a magyarországi élelmiszerárak összességében picit magasabbak is az uniós átlagnál. Csatlakozni pedig azért éri meg, mert az EU nem cél, hanem eszköz. A leghatározottabban visszautasítom tehát azokat a nézeteket, amelyek arra támaszkodnak, hogy legfeljebb azért éri meg az EU-hoz csatlakozni, mert akkor kolbászból lesz a kerítés. Nem lesz abból, csak ha mi megteremtjük és ehhez eszköz az EU, gyakorlatilag a nagy piac adta lehetőségek, illetve a kiérlelt és többségükben jól működő politikák, jogszabályok révén. Az unióban például a különböző agrárpénzek 10-15 százalékát a folyósításukat ellenőrző és koordináló rendszer emészti fel. Ezzel szemben a magyar gyakorlatban a források legkevesebb felét elnyelik a lobbierők. Az uniós rendszer tehát - amely nem a világ legjobbja - jóval hatékonyabb, átültetésére hivatott az Integrált Irányítási és Ellenőrzési Rendszer (IIER) bevezetése is. Az unió adta lehetőségek pontos értelmezése pedig úgy hangzik, hogy csináld jobban vagy csinálj mást és az EU mind a kettőben partner. A közös kassza mind a kettőben segít: a jobb termelésben, illetve a hatékony termelés hiánya esetén az alternatív foglalkoztatásban is. Ezt az esélyt elbliccelni pedig történelmi vétek.
