Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem várnak kamatváltozást a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának hétfői ülésétől a lapunk által megkérdezett elemzők. Véleményük szerint a bankrendszerben keringő fölösleges likviditás felszívódásáig erre nem is lehet számítani. Az Európai Központi Bank (ECB) tegnapi 25 bázispontos kamatvágása sem ösztönzi erre a lépésre a tanácstagokat, a csökkentés mértéke elmarad a piac által várt 50 bázisponttól – vélekedett Nyeste Orsolya, a Postabank Értékpapír Rt. elemzője. A Reuters hírügynökségnek nyilatkozó szakértők szerint sem várható változás a hétfői ülésen, az ECB csökkentésének mértéke ugyanis csekély ahhoz, hogy a befektetők a nagyobb kamat reményében átcsoportosítást hajtsanak végre portfóliójukban a közép-kelet-európai piacok javára.
A döntés előtt az is megfontolandó, hogy a jegybank legutóbbi inflációs jelentésében lényegében elengedte az idei célt, s immár 2004 végére koncentrál. A kamatra, mint árfolyam-alakító eszközre ezáltal csekélyebb súly nehezedik, mint az év elején (Magyarországon az infláció alakulásában az árfolyamnak nagyobb a transzmissziós szerepe, mint a kamatnak). Kérdés, hogy a februárban látványosan romló államháztartási mérleg miként csapódik le a döntésben, a tanács korábban többször is figyelmeztetett a fiskális politika lazulásának veszélyeire.
A tartás mellett szólhat viszont, hogy a jövő kedden megjelenő februári inflációs adat a csökkenő trend folytatódását jelzi – legalábbis az elemzők szerint. A felmérésünk alapján 4,7 százalékos adatra van kilátás éves szinten, egy hónap leforgása alatt pedig 0,9 százalékos emelkedésre számítanak a megkérdezettek. A szakértők úgy látják, hogy elsősorban az egyéb cikkek, üzemanyagok árufőcsoportban emelkedtek az árak az elmúlt hónapban, a február eleji gyógyszer-, továbbá a hónap folyamán végrehajtott benzináremelésnek köszönhetően. Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír Rt. elemzője 1 százalék körüli áremelkedést vár még a szolgáltatások, illetve az élelmiszerek esetében. Az áramár növelése a számlázás miatt várhatóan márciusban jelenik meg az adatokban. A szakértők szerint lefelé húzza a februári árindexet a ruházati termékek e tájban esedékes szezon végi kiárusítása.
Ami az év további részét illeti, májusig-júniusig nem várnak lényeges változást az elemzők. Júniustól a bázishatások miatt 5 százalék fölé ugrik az árindex, amit tovább erősít majd a nyári gázáremelés. Utóbbival kapcsolatban egyelőre bizonytalan, hogy mekkora kört érint a kompenzáció, s hogy a szolgáltató számlájában a bruttó vagy a nettó összeg szerepel majd.
Az év végére 5,2-5,3 százalékos inflációt jelez a konszenzus, ami meghaladja a jegybank legfeljebb 4,5 százalékra szóló várakozását. A prognózisok közül kilóg Kovács György, a DZ Bank elemzőjének véleménye, aki decemberre 4,5 százalékos árindexet is elérhetőnek tart. Szerinte az iraki válság gyors rendezése után az olajárak az év közepétől visszatérnek a 24-25 dolláros szintre, ami segíti az infláció mérséklését. Hasonló forgatókönyvvel számol olajfronton a Raiffeisen is, az év végi inflációs prognózisuk azonban ezzel együtt is megközelíti az 5,5 százalékot. Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő Rt. elemzője 5,2-5,3 százalékot vár: ez szerinte 25–30 dolláros olajár és az euró 1,15 dolláros árfolyama mellett teljesül (az olajár jelenleg 33–34 dollár).
