Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Borúlátó értékelések láttak napvilágot tegnap azt követően, hogy az államháztartás első kéthavi hiánya elérte az éves terv negyedét. Immár senki sem hiszi, hogy teljesülhet a kormány 4,5 százalékos bruttóhazaitermék (GDP)-arányos, EU-konform módszertan szerinti deficitterve. Az állampapírpiac is reagált, a referenciahozamok 4-9 bázisponttal emelkedtek minden futamidőben; a mai államkötvény-aukción a hozamemelkedés folytatódását várják szakértők. A Pénzügyminisztérium szerint a hiány megugrásában egyszeri tételek játszottak közre: a nemzetközi befektetési bankok napi jelentéseiben olvasható indoklás szerint az áfa-visszautalások 23 milliárd forinttal dobták meg a bevételeket az egy évvel korábbihoz képest, míg a jövedéki adóhoz kapcsolódó bevételekből 29 milliárd márciusra csúszott át. Utóbbi annyiban érthetetlen, hogy az adófizetés határnapja munkanapra esett. Ezekkel korrigálva is meghaladná azonban a deficit az időarányosan várhatót, ráadásul az év elején az áfakiutalások és az orosz államadósság után befolyt mintegy 80 milliárd forint is elvileg javította a mérleget.
A Morgan Stanley tegnap kiadott tanulmánya szerint az idén a GDP 6 százalékára emelkedhet az államháztartás hiánya, a Credit Suisse First Boston 5,9 százalékot tart valószínűnek. Hasonlóan gondolkodik erről Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír Rt. elemzője, aki szerint egy esetleges évközi kiigazítással együtt sem szorítható 5 százalék alá a deficit. A szakértő szerint a következő napok az állampapírpiacon egy esetleges ECB-kamatvágás esetén is 10-15 bázispontos hozamemelkedést és 1-2 forintos árfolyamgyengülést hozhatnak a makrogazdaság állapota miatt, tetézve az iraki válság okozta bizonytalansággal.
Barcza György, az ING Bank Rt. szakértője ennél valamivel derűlátóbb, szerinte 5,3 százalék (1000 milliárd forint) körül teljesülhet a hiány. Azt viszont ő sem tartja elképzelhetőnek, hogy évközi korrekció nélkül meglehet az eredeti előirányzat. Kovács Álmos, a PM helyettes államtitkára egy kedd esti szakmai találkozón kifejtette, hogy az államháztartás helyzetét bevételi oldalról nem veszélyezteti semmi, a kiadásoknál - például a gyógyszerkassza vagy az agrárszubvenciók esetében - viszont lehetnek feszültségpontok. Varga Mihály, a Fidesz gazdaságpolitikusa, volt pénzügyminiszter a költségvetési számok módosítására szólította fel a kormányt, mert e nélkül szerinte terv felett 300 milliárd forinttal nőhet év végéig a deficit.
A Morgan Stanley szerint a kormánynak és a jegybanknak nyáron újra kell terveznie a csatlakozáshoz szükséges makropályát. A befektetési bank 2009 előtt nem lát reális esélyt az euró bevezetésére Magyarországon. Az MNB aktuálisan 2008-as bevezetést tart teljesíthetőnek. A Morgan Stanley 2004-re is mérsékelt, 3,5 százalékos növekedést vár, az infláció pedig 4,3 százalékot érhet el az év decemberében. Ez belül van a jegybank célsávján. A bank szerint az idén a bérkiáramlás mértéke elérheti a 20 százalékot, a közszférában tervezett bérbefagyasztás ellenére is.
