A munkaügyi tárca közleménye szerint nem fest negatív képet a magyar munkaerőpiac helyzetéről az EU Bizottság értékelése. A közlemény szerint az értékelés pozitív hangú, valamint kedvezően viszonyul a foglalkoztatás növelésére és a szociális párbeszéd megerősítésére tett kormányzati erőfeszítésekhez, de kevesli az ágazati szintű, autonóm szociális párbeszédet.
Az EU Bizottság múlt csütörtökön hozta nyilvánosságra jelentését, amelyben erőteljesen kritizálja a csatlakozó országok munkaerő-piaci helyzetét. Az új tagországok csatlakozásával az uniós foglalkoztatási szint mintegy másfél százalékponttal csökken, s így nehezen lesz tartható az a két évvel korábbi lisszaboni határozat, amely 2010-re - a mai 63,8 százalékos szintről - 70 százalékos foglalkoztatási arány mellett az uniót a világ vezető tudásalapú társadalmává akarja tenni. A tagjelöltek, Csehországot kivéve, katasztrofálisan szerepeltek a Pisa 2000 - a diákok képességeit elemző - felmérésben, valamint alacsony a felsőoktatásban részt vevők aránya is. A jelentés ugyanakkor elismeri, hogy az EU-15-ök sem felelnek meg teljes mértékben a lisszaboni elvárásoknak.
Magyarországról a jelentés megemlíti, hogy a munkaerőpiac szerkezete megfelel ugyan a kor követelményeinek, de a személyi adók mértéke az egyik legmagasabb az OECD-tagországok között, ami az uniós jelentés szerint a feketemunka terjedését segíti elő. A jelentés kiemeli, hogy a munkaerő-piaci beavatkozások nagy része a fiatalok esélyteremtésére koncentrál, miközben a középkorú és a roma munkavállalók helyzetének javítása háttérbe szorul. Elismeréssel szól a tripartit érdekegyeztető tanács fejlesztéséről, de hiányolja a kétoldalú egyeztetéseket. Javítani kell az oktatás színvonalát, hiszen az ország gyengén szerepelt az említett felmérésben, valamint hangsúlyosabban kell foglalkozni a strukturális munkanélküliséggel - szól a jelentés.
Andacs Botond