Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Fotó: MTI
A múlt apropóján a jövőről fog szólni Medgyessy Péter miniszterelnök mai évértékelő beszéde - vélik a lapunk által megkérdezett szakértők. Abban is egyetértés mutatkozik, hogy a beszéd velejét nem a gazdasági, hanem az aktuális nemzetközi politikai események, vagyis a közelgő EU-csatlakozás, illetve a kibontakozóban lévő iraki háború teszik majd ki.
A kormány vezetője immár hagyományosan február elején számol be az előző év teljesítményéről. A tavalyi évet illetően nyilván szó lesz a kormány első 100 napos programjának végrehajtásáról, az ahhoz kapcsolódó bérintézkedésekről. A kormányfő valószínűleg kitér majd a munkaerőpiacon bekövetkezett változásokra, a leépítésekre és új gyáregységek alapítására; ennek kapcsán szó eshet a beruházások ösztönzésére tett eddigi erőfeszítésekről, sőt e célt szolgáló új konstrukciókat is megnevezhet a miniszterelnök - egyes vélemények szerint.
Az EU-csatlakozás és az iraki konfliktus lesz várhatóan a Medgyessy-beszéd két leghangsúlyosabb eleme - közölte lapunkkal Fricz Tamás politológus. Sajátos magyar hagyomány van kialakulóban azzal, hogy a kormányfő és az ellenzék vezére egyaránt értékelő beszédet tart. Külön érdekesség, hogy az események időben is egybeesnek - vélte Fricz. A politológus szerint Medgyessy törekedni fog arra, hogy szuverén miniszterelnökként tűnjön fel a hallgatóság szemében, de számíthatunk rá, hogy indirekt módon utalni fog a múlt heti Orbán-beszédre is. Az értékek, a kormány hosszú távú stratégiája és jövőképe minden bizonnyal domináns szerepet játszik majd az országértékelésben, így a bejelenteni tervezett konkrét intézkedésekre várhatóan csak kevesebb idő jut - tette hozzá Fricz.
A tavalyi év gazdaságpolitikai értékelésénél feltétlenül kiemelendő momentum a közalkalmazottak és köztisztviselők 50 százalékos béremelése - mondta lapunk kérdésére Andor László, a BKÁE gazdaságpolitika tanszékének docense. Andor szerint az intézkedést sokan félreértelmezték, holott az sokkal kevésbé tekinthető osztogatásnak, mint a korábban elmaradt bérfejlesztések egyszeri korrekciójának. A gazdaságpolitikai klímára ezen kívül a beruházások hullámvölgybe kerülése gyakorolta a legnagyobb befolyást, ami egyúttal a szükséges pályakorrekcióra is rákényszerítheti a kormányt. A gazdaságot a magasabb hozzáadott értékű termékek termelésére kell átállítani - mondta Andor.
A jelenlegi makrogazdasági helyzetben a beruházásnövekedés immár évek tartó lassulása a legaggasztóbb jel, így a hosszú távú stratégia meghatározásakor elsősorban a gazdaságélénkítésre kell helyezni a hangsúlyt - jelentette ki Hegedűs Miklós, a GKI Rt. ügyvezető igazgatója. A kormánynak ugyanakkor tudomásul kell vennie, hogy nem állhat ellen sokáig a piaci árak nyomásának, legyen szó gázárról vagy a munkabérekről. Hegedűs szerint a versenyképesség fenntartása érdekében korlátok közé kell szorítani a bérkiáramlást és elkerülhetetlen a munkaerő-átképzés állami támogatással megvalósuló reformja.
Az elemzők arra mutatnak rá, hogy egyelőre semmi jelét nem látni a kormányváltáskor ígért gazdaságpolitikai fordulatnak. A jelenlegi koalíció ugyanis alapvetően elhibázottnak tartotta, hogy a Fidesz-többségű kormány a belső kereslet élénkítésére próbálta alapozni a gazdasági növekedést. Az MSZP szerint egy a magyarhoz hasonló kis, nyitott gazdaságban az exportnak és a versenyképesség javulásának kell vezérelnie a bővülést.
Az elemzők szerint a kormányváltás óta mindazonáltal valamelyest javult Magyarország megítélése a külföldiek szemében, amit a kamat- és egyéb felárak nemzetközi kötvénypiacokon elért apadása is jelez. A külföldi befektetők egyelőre hisznek a középtávú gazdaságpolitikai programban foglaltaknak, azzal együtt, hogy mind a költségvetés, mind a folyó fizetési mérleg hiánya jócskán meghaladta tavaly az egy évvel korábbit.
