A kiotói egyezmény nyomán Magyarországon keletkező emissziós többletet nem szabad teljes egészében külföldön értékesíteni, mivel emiatt a későbbiekben kvótaimportra szorulhatunk - véli Vörös Péter, a Martonyi és Kajtár ügyvédi iroda munkatársa. Szerinte fokozni kell a vállalatok érdekeltségét a környezetvédelmi beruházásokban, egyúttal átláthatóvá kell tenni az értékesítés menetét is. Vörös szerint a magyar kormány által 2002-ben elfogadott, a jegyzőkönyv alkalmazását elősegítő határozat túlságosan általános, és nem teszi lehetővé konkrét lépések megtételét.
A kiotói egyezmény elfogadásakor az aláírók vállalták, hogy a 2008-2012-es időszakra az 1990-es szint 5,2 százalékával csökkentik a hat, üvegházhatást okozó gáz együttes kibocsátását. Az egyezséget eddig mintegy 104 ország parlamentje ratifikálta, ugyanakkor a legnagyobb kibocsátó, az Egyesült Államok megtagadta a megerősítését. A nagy kibocsátók közül Oroszország várhatóan még idén ratifikál. Magyarország azt vállalta, hogy 2008-ra az 1985-87-es értékhez képest 6 százalékkal csökkenti az emisszió mértékét. A helyzetet jelentősen könnyíti, hogy a magyarországi kibocsátás már jelenleg is mintegy 14 százalékkal elmarad a vállalt értéktől. Ez pedig lehetőséget ad arra, hogy az egyezségben vállaltaknak megfelelően a világpiacon értékesítse az ország a többletet.
Andacs Botond