Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarországon 2003-ban mintegy félmilliárd költségvetési forint áll az űrkutatás rendelkezésére - mondta Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter a Magyar Űrkutatási Tanács tegnapi ülése előtt. Ennek mintegy a felét az Európai Űrügynökség (ESA) PECS nevű felzárkóztató programjába fizeti be az állam. A tagdíj azonban pályázatok formájában visszanyerhető, így ez a pénz kutatóműhelyekkel kapcsolatban álló vállalkozásoknál is megjelenik. A kormány a programhoz való csatlakozásról január 10-én döntött, az egyezmény aláírása áprilisban várható. A magyar kutatólaborok az Európai Unió 6. - kutatás-fejlesztésről szóló - keretprogramjából is szerezhetnek forrásokat. Egyelőre a magyar űrkiadások az EU-tagokénak csak töredékét teszik ki.
Az országban több mint kétszáz szakember foglalkozik főtevékenységként az űrkutatással, maga a kutatói tevékenység pedig egyre inkább az alkalmazott tudomány irányába mozdul el. Az eredmények például a mezőgazdaságban hasznosulnak.
A magyar szakemberek az oroszokkal, a kanadai és a japán űrügynökségekkel is szorosabbra fűzik az együttműködést. A Pille dózismérő mellett a legismertebb magyar fejlesztés az űrkemence, melynek eladási ára 55-200 ezer dollár közötti, a fejlesztésre évente 5-10 millió forintot kell fordítani. A kemencéket az Admatis Kft. gyártja a Miskolci Egyetem licence alapján. Hasznosítható a félvezetőgyártásban is, új generációs anyagból készült processzorok fejlesztésére. Ma még gyerekcipőben jár az iparág, de középtávon a csúcstechnológiával foglalkozó cégek részére komoly üzletet jelenthet a magyar ESA-tagság, azaz a kutatásból kinőhet a hazai űripar.
