Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Vigh György Zsolt
A kormány döntése értelmében az egymilliárd eurót is meghaladhatja a Gripenek beszerzési költsége, ez piaci alapú beszerzésnek számít (NAPI Gazdaság, 2003. február 4., 3. oldal). A 30 évig szolgálatban maradó magyar repülők alkatrész-utánpótlása és további fejlesztése ugyancsak jó üzletet jelent a svéd félnek.
A 14 repülő ára több tételből áll össze. Egyrészt a gépekért 14 év alatt kifizetendő mintegy 500 millió euró (122 milliárd forint) gépenként 35 millió eurót tesz ki. A repülők árát nem egyben fizeti ki a honvédelmi tárca, hanem több év alatt. Másrészt az euróban felvett hitel kamata mintegy 20 milliárd forint. Harmadrészt több tízmilliárd forintot tesz ki a 2006 és 2016 közötti bérleti idő alatt a vadászgépek logisztikai támogatásáért fizetett díj. Az előző kormány a harmadik költségelemet elhallgatta a közvélemény elől, csak a 108 milliárd forint bérleti díjról beszéltek, miközben a logisztikai támogatásért tíz év alatt már akkor is 59 milliárd forintot fizettek volna. Az utóbbi két tétel összesen 88 milliárd forintba kerül 2016-ig. Így áll össze a 210 milliárd forintos teljes kiadás.
A Gripenek 2016-ban maradványérték fizetése nélkül a magyar állam tulajdonába kerülnek. A logisztikai támogatáshoz szükséges eszközöket azonban meg kell vásárolni. Ennek pontos összegéről Juhász Ferenc nem közölt adatokat. A logisztikai csomag a Saab AB adatai szerint a gépek árával arányos. Bár ez a bérlet tíz éve alatt amortizálódik, a várható kiadás még így is tízmilliárdos nagyságrendű lehet.
Szakértők szerint nem volna meglepetés, ha a védelmi felülvizsgálat a magyar légtér védelméhez egy ezrednyi vadászgép alkalmazását javasolná. Ebben az esetben a svéd fél, újabb, akár 14-28 darabos Gripen-megrendelésre számíthat - néhány éven belül.
