Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az államháztartás tényleges tavalyi hiánya 361 milliárd forinttal, csaknem 29 százalékkal haladta meg az évközi törvénymódosításokban megállapított 1255 milliárdos (s már az elfogadásakor abszurdnak tekintett) mértéket. A tegnap közölt 1616,2 milliárd forintos deficit már tartalmazza a helyi önkormányzatok 44 milliárd forintra várható hiányát is, és a 16 833,3 milliárd forinttal számolt bruttó hazai termék (GDP) 9,6 százalékának felel meg. Ez példa nélküli az elmúlt 12 évben.
Az önkormányzatok nélkül számolt hiány megegyezik a január elején közzétett előzetes adattal. Decemberben az alrendszerek közül a központi költségvetés több mint 888 milliárd forintos hiányt könyvelt el, ami az év végére időzített adósságátvállalásokkal, illetve a társadalombiztosítási alapok feltöltésével magyarázható. A büdzsé lényegében az utolsó hónapban halmozta fel az éves hiányának 60 százalékát.
A Pénzügyminisztérium (PM) beszámolójából kiderül, hogy a büdzsé csaknem 60 milliárd forintot nyert egyes állami cégek devizaadósságainak átvállalásán. A költségvetési törvény módosításában ugyanis még a 2001. év végi árfolyamot vették számításba, míg a tényleges elszámoláskor a 2002. év végit vették figyelembe. Ezzel magyarázható, hogy a tervezett 420,8 milliárd forint helyett csak 363,2 milliárd forint kiadást könyveltek el adósság-átvállalás és tartozás-elengedés címén, ami a büdzsé kiadásait javítja (még ha ezek nem is jelentenek tényleges kiadásokat, csak az adósság nyilvántartott forintértékét tükrözik). A csomag része még, hogy egyes adósságokat technikai okokból nem tudott átvállalni a büdzsé. Az államháztartás hiánya ezekkel a tételekkel már megközelítené a GDP 10 százalékát, vagyis az itt elért megtakarítás más sorokon elfolyt.
Egyéb tételekben sem teljesült maradéktalanul a PM módosított előirányzata. Az adóknál ugyan az áfából mintegy 50 milliárd forinttal kevesebb folyt be a vártnál, ám ezt ellensúlyozták az egyéb tételeknél (szja, tb-járulék, gazdálkodók társasági adója) elért többlet. Szinte természetes, hogy a központi költségvetési szerveknél elért bevétel jócskán meghaladja a várt összeget: tavaly 31 százalékkal, 137 milliárd forinttal nagyobb bevételt értek el az intézmények a szolgáltatásaik után felszámolt díjakból. A mérleget azonban ez nem befolyásolja, mivel az így megtermelt bevételt az utolsó fillérig el is költik a szervek.
B. Z.
