Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A jegybankkal folytatott vitában a kormánynak előbb-utóbb világosan meg kell mondania, milyen kamat- és árfolyam-politikát tart kívánatosnak. Az eddigi nyilatkozatok szerint az MNB által elképzeltnél jóval gyengébb forintot, illetve alacsonyabb kamatszintet szeretnének. Hivatalosan azonban nem vallott színt a kormány, pedig erre lehetősége volt - például a jegybanktörvény nyári módosításakor.
Járai Zsigmond jegybankelnök tevékenységét persze okkal kritizálhatják azok, akik gyorsabb gazdasági növekedést sürgetnek, azt viszont rendre elfelejtik hozzátenni, hogy e téren a kormánynak is van mulasztása. A jegybanktörvény módosításakor úgy is finomíthatták volna a monetáris csúcsintézmény feladatait felsoroló passzust, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon benne a kormányzati gazdaságpolitika támogatása, az árstabilitás sérülékenysége nélkül. A hangsúlyváltással Járainak a jegybank elleni támadások során hangoztatott fő érvét semmisíthették volna meg.
Nem a jegybank feladata az inflációs célok felülvizsgálatának sürgetése. A kormány e kérdésben sem követ világos politikát. Az MNB ugyan időről időre üzeneteket kap, hogy ne ragaszkodjon kitartóan az inflációs pályához, ám hivatalos szinten eddig senki nem vetette fel, hogy újra kellene gondolni a közösen kidolgozott középtávú gazdaságpolitikai programot. Az utóbbi időben már neves közgazdászok is úgy vélik, hogy az inflációval szembeni nagyobb engedékenység levegőhöz juttatná a magyar vállalkozásokat. Érvelésük szerint másfél évvel az EU-csatlakozás előtt ily módon is elősegíthető a versenyre való felkészülés. Az elejtett nyilatkozatok alapján e vélemények nem esnek távol a kormány álláspontjától.
Szintúgy nem a jegybankra vár az a feladat, hogy vizsgálatokkal igazolja a kívánatos inflációs pálya hasznát. Eddig ugyanis csak az MNB tett le az asztalra ilyen elemzést, ebben az euró mihamarabbi bevezetése mellett foglalt állást. Lehet, hogy a túlzott áldozatok miatt elhamarkodott volna az uniós pénz átvétele 2007-ben, ám e vélemény megvédéséhez kevés a nyilatkozatháború: az MNB-hez hasonlóan vizsgálatokkal és elemzésekkel kellene előrukkolnia a másik oldalnak is. A kabinet e kérdésben is kettős játszmát folytat. Ez azonban nem folytatható a végtelenségig. A januári spekulációs roham egyenes következménye volt a fiskális és a monetáris politika közti disszonanciának s a legtapasztaltabb pénzügyi zsenik sem tudják megmondani, hogy e zűrzavar mekkora károkat okozott azzal, hogy lerombolta a forint kiszámíthatóságáról kialakult képet.
Baka Zoltán
