Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Vállalkozók Országos Szövetségén belül működő kereskedelmi és szolgáltatói szekció új, átfogó kereskedelmi törvény létrehozását szorgalmazza. A szabályozás keretet adna a kereskedelmi szakmának és segítene kihasználni a csatlakozásból származó előnyöket. Schneider Ágnes, a VOSZ kereskedelmi szekciójának társelnöke úgy véli, hogy a törvénynek magában kellene foglalnia a beszerzési ár alatti értékesítés szabályozását, valamint a piacvédelemnek, a boltok építésének és nyitva tartásának a kereteit is. Schneider szerint a beszerzési ár alatti értékesítés szabályozása régóta foglalkoztatja a hazai kereskedelmi szakmát, s szerinte ezt nem lehet megoldani etikai kódexszel. A piacvédelem is rendkívül fontos lenne, a várakozások szerint ugyanis a csatlakozást követően a kiskereskedelmet elárasztja az importtermék, ami komoly problémát okozhat a magyar háttériparnak. A boltok építését is szabályozni kellene, amivel elkerülhető, hogy több hipermarket zsúfolódjon össze néhány négyzetkilométeren belül.
Kozák Ákos a GFK Hungária Piackutatótól úgy véli, hogy az uniós csatlakozást követően jelentősen átrendeződik a kiskereskedelmi termékpaletta. Jóval szélesebb termékkör kerül a fogyasztók elé és biztos abban, hogy ezzel egyidejűleg csökken a napi fogyasztási cikkekre fordított kiadások aránya. Magyarországon mintegy 200 ezer kiskereskedelmi cég működik, ezek többsége kis- és középvállalkozás, amelyek nagyjából félmillió munkavállalót foglalkoztatnak. Az ágazat tavaly a GDP 12 százalékát állította elő, a teljes forgalma pedig 5400 milliárd forint volt; idén ezt nagyjából 6000 milliárdra várják.
A belföldi kereskedelem az öt multinacionális cég ötféle kereskedelmi kultúrájának meghonosodása miatt továbbra is fejlődőképes maradhat, amire jó példa, hogy a hipermarketek előretörése ellenére is megtartották pozíciójukat a magyar érdekeltségű bolthálózatok - véli Schneider.
H. Gy.
