Több éve hibásnak tartja az ÁSZ a költségvetési törvényjavaslat szerkezetét és összeállításának metodikáját - derül ki az ÁSZ negyedik negyedéves jelentéséből. A bírálat elsősorban arra vonatkozik, hogy a tervezetben nem szerepelnek sem az előző évek adatai, sem pedig a következő években várható hatások elemzése. A törvény nem tartalmazza továbbá az államháztartási törvényben előírt, az Országgyűlésnek bemutatandó mérlegeket sem.
A jelentés a költségvetési bevétel tervezeténél kiemeli, hogy technikailag javult az előirányzatok megalapozottsága. Megemlíti, hogy nem minden esetben volt indokolt a nullakulcsos áfa bevezetése, túl feszítettek az előirányzott áfabevételek, valamint nem biztosított az egyszerűsített vállalkozói adóból előirányzott bevétel sem. Az ÁSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a költségvetési fejezetek előirányzatai és a fejezetek irányszámai között - még a kormány által prioritásként megjelölt területeken is - feszültségek érezhetők. Ennek okát - a szűkös pénzügyi források mellett - abban látja a jelentés, hogy az érintett intézményeket nem vonták be megfelelően az előkészítésbe.
A számvevők több ponton kifogásolják a kiadási előirányzatokat is, kiemelik, hogy azok minden elemükben feszültséget hordoznak. Nehezményezik továbbá, hogy az államháztartás pénzügyi rendszerének továbbfejlesztésére vonatkozó kormányhatározat végrehajtására nem tettek érdemi lépéseket a felügyeleti szervek. Az előirányzatok realitását hátrányosan befolyásolja energiaár előre nem látható növekedése, valamint a szolgáltatási díjak emelése. A pénzügyi tárca 2004-2006-ra mechanikusan alakította ki az előirányzatokat és nem vette figyelembe az áthúzódó kiadásokat - vélik az ÁSZ szakértői.
A problémák orvoslására a számvevők javasolják, hogy a kormány a jövőben időben készítse el a költségvetési irányelveket, a pénzügyi tárca pedig a jelenleginél jobban vonja be az adóhatóságot az adott évi költségvetés irányszámainak kialakításába.
A. B.
Andacs Botond