Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A termőföld esetében az árat nagymértékben befolyásolja a közvetlen támogatás mértéke, valamint az adott ország népsűrűsége. Ezek alapján szakemberek szerint számottevő drágulásra az Európai Unióhoz való csatlakozás kapcsán nem lehet számítani.
Kicsit más a helyzet az erdők tekintetében, ám Raskó György agrárszakértő szerint nagyobb mértékű drágulással ezen a piacon sem lehet számolni, mivel a magyar erdők üzleti szempontból nem túl érdekesek. Annak ugyanis, aki fakitermelést folytat, kötelező az újratelepítésről is gondoskodnia, ami rendkívül drága mulatság. Befektetői szempontból leginkább a jó minőségű tölgyesek jelenthetnek célpontot, ezekből azonban viszonylag kevés van, egy nyárfaerdő pedig már nem ígér akkora megtérülést, hogy kapkodjanak utána.
Mindezek következtében az erdők iránti kereslet rendkívül alacsony. Ebben szerepe van annak is - ezt természetesen szakmai körökben aligha bánják -, hogy az erdőről szóló törvény szigorúan szabályozza a gazdálkodási feltételeket. A pénzügyi befektetők érdeklődését vélhetően az is csökkenti, hogy bérlőt találni szinte lehetetlen.
Az erdő értékét természetesen a vadállomány nagysága is befolyásolja, mégpedig negatívan. A tulajdonos ugyanis vadászatra bérbe adhatja az erdőt, de korántsem biztos, hogy a bérleti díj fedezi a vadak által okozott károkat. A nagy szarvas-, vaddisznó- vagy őzállomány különösen akkor veszélyes, ha csemetekertről van szó, ekkor ugyanis őrzéssel kell gondoskodni arról, hogy a vadkár elfogadható szinten maradjon. Arra is kevés esély van, hogy egy-egy befektető a későbbiekben vadásztársaságoknak értékesítheti a tulajdonát - a társaságok a számukra „érdekes” területeket már megszerezték. Emellett nekik kizárólag a nagyobb összefüggő terület jelent értéket, így egy elszigetelt erdő aligha kelti fel az érdeklődésüket.
Á. A.
