Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Agrárszakemberek szerint egy-egy országban a földárakra két körülmény hat a leginkább. Az egyik a közvetlen agrártámogatások kérdése - amit az elmúlt héten taglaltunk -, a másik pedig a népsűrűség.
Ez utóbbi azonos közvetlen támogatási szint mellett a mérleg nyelvét jelenti, azaz ezzel magyarázható, hogy miért drágább, illetve olcsóbb a föld az egyes országokban. Például Hollandiában, ahol az egy négyzetkilométerre jutó lakosok száma 400-500 között mozog - szemben a magyarországi mintegy 100 fővel -, kiemelkedően magasak a földárak, sok esetben elérik a hektáronkénti 7-8 millió forintot. (Az ilyen árfekvésű területek egyébként az Európai Unióban is csak ritkán váltanak tulajdonost, ezeket rendszerint bérlik a gazdaságok vagy a farmerek.) Franciaországban viszont, ahol a népsűrűség elmarad a flamand területeken tapasztaltaktól, jóval olcsóbban földhöz lehet jutni, pedig a támogatás mértéke sok esetben még magasabb is, mint Hollandiában. Franciaországban is lehet azonban kiemelkedően drága földekre „akadni”. A Párizs melletti területeken kitűnő minőségű termőföldek vannak. Ezek azonban a spekuláció következtében drágák; hiába kiváló a talaj, sokan arra várnak, hogy Párizs terjeszkedése révén építési telekké minősítsék át ezeket a területeket.
Szakemberek szerint viszont az agrárfoglalkoztatottak nagy aránya nem eredményez feltétlenül magas árakat. Azon országokat ugyanis, ahol ez a mutató magas, rendszerint a szegényebb államok között lehet megtalálni, s ebből következően a fizetőképes kereslet hiánya miatt a földár is alacsony.
Magyarországon ahogy a támogatások miatt sem, úgy a népsűrűséggel kapcsolatban sem lehet jelentős áremelkedésre számítani. Az Európai Unióban ugyanis alacsony népességű országnak számítunk majd, sőt a lakosság immár körülbelül 20 éve folyamatosan csökken. Drasztikus, több mint háromszoros áremelkedés egyébként súlyos gondokat okozna az agráriumban. A jelentősen emelkedő földárak ugyanis óhatatlanul beépülnek a földbérleti díjakba. A magyar mezőgazdaság pedig ma már korántsem olyan hatékony, hogy egy ilyen költségnövekedést ki tudjon termelni, ezért gazdaságok és termelők tömege menne tönkre. Raskó György agrárszakértő szerint például Magyarországon hektáronként 5-6 millió forintos földet épeszű gazdálkodó soha nem vásárolna meg, sőt nem is bérelne, mivel képtelen lenne nyereséget termelni. Ezek alapján a szakember úgy véli, hogy az uniós csatlakozást követően a jobb területeken a jelenlegi 500 ezer forint/hektár szintről legfeljebb 600-650 ezer forintig emelkednek az árak.
Á. A.
