Több mint 1 milliárd tévénéző és a szokásosnál 3 millióval több turista - ezt várja többek között Antonio Martins da Cruz portugál külügyminiszter a 2004. évi labdarúgó Európa-bajnokságtól. Csakhogy Gilberto Madail, a portugál labdarúgó-szövetség vezetője szerint a rendezés 5 milliárd eurót emészt fel a stadionok, utak, repterek és kórházak bővítésével, felújításával és építésével együtt, ami jelentős veszteségeket jelenthet. Ennek az összegnek a döntő részét az adófizetők állják. A kiadásoknak csak kis részét fedezik az Európai Unió (EU) alapjaiból, a magánszektor pedig mindössze húsz százalékkal járul hozzá a költségekhez. Így ismét egyre többször lehet hallani szakmai körökből is, hogy vajon ésszerű-e ennyit befektetni mindössze 31 meccs lejátszásába. Az áprilisban hivatalba lépett középjobb kormány sokat lefaragna az előző, szocialista kabinet terveiből, de José Louis Arnaut, az Eb megrendezéséért felelős miniszter elismerte, hogy miután a szerződéseket aláírták, eleget kell tenni a kötelezettségeknek. Az előző kabinet legvitatottabb terve, hogy több mint 550 millió euró ráfordítással hét új stadiont szándékozott építtetni, ezenkívül további három kibővítését irányozta elő. Az is igaz, hogy a rendezés elnyeréséhez föl kellett kínálni tíz korszerű létesítményt - eddig nyolcnál több stadionban sohasem rendeztek Eb-t -, mert csak így tudták túllicitálni a spanyol és az osztrák/magyar versenyajánlatot. Már most fölvetődött azonban a probléma, hogy szükség van-e ezekre a stadionokra, ha vége lesz a EB-nek. A találkozók során ugyanis 380 ezer főnyi szurkolótáborra számítanak, ám ez háromszorosa az utána várható látogatottságnak.
(NAPI)
Ábrahám Ambrus
Arató János