Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az utóbbi években a rendkívül alacsonynak számító földárak nagymértékű spekulációra adhattak alapot. Az érdekeltek közül ugyanis sokan úgy vélekedtek, hogy az Európai Unióhoz (EU) való csatlakozás közeledtével a termőföld ára jelentősen emelkedik, s ezért mezőgazdasági tevékenységre alkalmas területeket vásároltak. Valóban, 2000-től kezdve a termőföld jelentősen drágult. Nominálértéken most átlagosan 50-60 százalékkal magasabbak az árak, mint 1999 végén. A drágulás nyomán a Dunántúlon jellemzően 500 ezer forint körül van egy hektár, Zala megyében gyakorlatilag már senki sem hajlandó ennél kevesebbért megválni a földtől. Győr-Sopron-Moson megyében nagyjából ugyanez a helyzet. Az ország keleti részében egész más a kép. Noha Békés megyében, ahol igen jó minőségű földeket kínálnak, jellemzően 300-400 ezer forint között mozog az ár, északon 200 ezer forint fölött nem nagyon lehet vevőt találni.
Raskó György agrárszakértő szerint az utóbbi két évben tapasztalt áremelkedés az EU-csatlakozást követően rövid ideig még új erőre kaphat, ám tartósan nem folytatódik. Véleményét elsősorban azzal indokolja, hogy a EU hektárra vetített direkt támogatása alig haladja majd meg a jelenlegi szintet. Ez pedig számottevő mértékben befolyásolja a földárakat. (Brüsszel egyelőre mereven ragaszkodik a közvetlen jövedelemkiegészítő támogatások általa kialakított koncepciójához, miszerint a csatlakozáskor az újonnan belépő országok gazdái az uniós szint 10 százalékát kapnák, s 10 évig tartana a felzárkóztatás.) Az is az árak stagnálása mellett szól, hogy jogi személyek a belépést követően hét évig nem vehetnek földet, így csökken a potenciális vevők köre.
Ezt a feltevést támasztják alá a németországi tapasztalatok. A volt NDK-ban az újraegyesülés előtt a hektáronkénti termőföldárak gyorsan 6000 márka közelébe emelkedtek, majd az egyesülést követően tovább drágultak 7500 márkáig. Azóta viszont szinte semmit sem mozdultak, noha a nyugati országrészben megszokottak voltak a hektáronként 35 ezer márka körüli árak.
Közvetlenül a belépést követően mégis lehet számítani valamelyes további áremelkedésre. Elsősorban azért, mert a jelenleg Magyarországon termelő unióbeli gazdák - 1000-1500 osztrák, olasz és német farmer - jogosultak lesznek termőföld vásárlására, igaz, csak 300 hektárig - így némi fizetőképes keresletet támaszthatnak. Ők persze elsősorban a jó infrastruktúrájú területeket részesítik előnyben, így vélhetően itt verik majd fel az árakat.
Szakértők szerint befektetési célra elsősorban ilyen területeken érdemes földet vásárolni. Ez alól a keleti országrész sem kivétel. Az agrárelemzők túlnyomó többsége szerint befektetési céllal 100 hektár alatti területet nem érdemes vásárolni, sőt még akkor is jól meg kell gondolni a lépést, ha ez a terület kettőnél több táblára tagolódik.
(NAPI)
