Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A piaci traderek szerint a befektetők vegyesen fogadták az államháztartás idei hiányára vonatkozó kormányzati előrejelzést, jellemzően akik napi szinten figyelik a magyar makrogazdaság alakulását, azok nyugodtan értékelték a bejelentést, akik viszont ritkábban tekintenek az adatokra, azoknak a keze megremegett. Összességében azonban nem módosult érdemben a piac, a hozamok mindössze néhány bázisponttal emelkedtek a késő délutáni üzletmenetben. A forint árfolyama is mérsékelten, 50 fillérrel gyengült az euróhoz képest.
A visszafogott reakciók mögött az elemzők elsősorban a befektetők tanácstalanságát látják, akik nehezen igazodnak el a többféle adat között.
Az új előrejelzéshez (8,7 százalék) fűzött pénzügyminisztériumi magyarázat ugyanis azt tartalmazza, hogy az egyszeri kiadásoktól megtisztítva jóval kedvezőbb a hiány mértéke, mindössze 5,7 százalék. Ehhez képest pedig teljesíthető a jövő évi - egyébként a kormány által elfogadott - 4,5 százalékos cél. A következő napokban azonban még több kellemetlen hír jöhet ki, például a folyó fizetési mérleg és az államháztartás évközi teljesítésére vonatkozóan, sőt egyesek szerint az októberi inflációs adat is okozhat kellemetlen meglepetést. Ezek pedig az állampapír-piaci hozamok emelkedéséhez és a forint gyengüléséhez vezetnek. Mindezek eredményeképpen nőtt az esélye annak, hogy a jegybank monetáris tanácsa két hét múlva a kamatemelés mellett döntsön - véli Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír Rt. elemzője.
Ami az idei büdzsét illeti, az idei egyszeri kiadások a PM szerint mintegy 500 milliárd forintot tesznek ki az 1450-1460 milliárd forintra várt deficitből. Emögött a költségvetés adósságátvállalásai állnak, amelyek javarészt az autópálya-építéshez, illetve a sportcélú beruházásokhoz kapcsolódnak, de ebbe a sorba tartozik a Diákhitel Központ Rt. is. A legnagyobb tételt a Nemzeti Autópálya (NA) Rt. 197 milliárd forintos adósságának átvállalása jelenti, ám ebből mintegy 60 milliárd forint az egy évvel korábbi hiányt terheli. Az adósság mellett több az MFB-hez tartozó céget - NA Rt., Állami Autópálya Kezelő Rt. - is megvásárolnak. A PM szerint erre azért van szükség, mert az ezen cégek által végzett tevékenység nem térül meg üzleti formában, ezért utána céltartalékot kell képeznie a banknak. Az MFB-t egyébként 60 milliárd forinttal tőkésítik fel (NAPI Gazdaság, 2002. október 29., 1-3. oldal), a bankon keresztül finanszírozott kormányzati feladatok - javarészt a szövetkezeti üzletrészek vásárlásából adódó - veszteségeinek visszatérítése céljából. Összességében tehát mintegy 160 milliárd forint - MFB-tőkésítés, a cégek megvétele - pénzforgalmilag is teljesül még az idén, számításaink szerint.
László Csaba pénzügyminiszter a tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a terveik szerint a parlamenttől felmentést kérnek az államháztartási törvény azon - idén hatályba lépett - pontja alól, amely pótköltségvetés benyújtását írja elő a kormány számára abban az esetben, ha a kiadási főösszeg 5 százalékát meghaladja a várható hiány. László szerint a hiány elszaladásáért olyan egyszeri tételek okolhatók, amelyekre nincs ráhatása a kormánynak, ezért van szükség erre az előterjesztésre. A következő évi büdzsére azonban már ismét érvényes lesz az ötszázalékos korlát.
B. Z.
