Lázas ütemben folyik az építkezés Athénban, a 2004. évi nyári olimpiai játékok helyszínén, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) egyes munkatársai mégis aggodalmuknak adtak hangot a határidők betartásával kapcsolatban. Attól félnek, hogy a görögök kifutnak az időből. A késedelem főleg abból fakad, hogy a görög illetékes szervek az építkezésektől a föld mélyén bőségesen található antik emlékeket, régészeti leleteket féltik. Ezért sok esetben a munkálatok előtt a régészeknek kellett átengedni a terepet, hogy a feltárást, leletmentést elvégezhessék. Az ezzel kapcsolatos nehézségeket rendre megoldották. Gunilla Lindberg, a NOB egyik tagja, mintegy rácáfolva az aggályokra, elismerően nyugtázta, hogy hat hónapja az olimpiai falu helyén még csak kopár domboldal tátongott, mostanra pedig már fölhúzták az épületeket - írja a Time.
Olykor banális problémák állják útját a szervezőknek. Helyet kell találni például a labdarúgó-mérkőzéseknek. A színhelyül tervezett AEK-stadiont 1999-ben egy földrengés megrongálta, és alkalmatlannak minősítették a célra. Az Olimpiakosz labdarúgócsapatnak otthont adó Karaiszkaki stadion igénybevételéről folyó tárgyalások pedig kudarcba fulladtak.
A feladatok óriásiak. 28 sportág részére kell új létesítményt építeni, nem is beszélve a várt 10 és fél ezer sportoló, 21 ezer újságíró, 3100 bíró és tisztviselő elszállásolásáról. Ugyancsak gondoskodni kell a szurkolók közlekedéséről, ami Athén régi, szűk, autókkal telezsúfolt utcáiban nem egykönnyen megoldható probléma. A görög kormány milliárd eurós nagyságrendben költött új repülőterére, új metróvonalakra, 100 kilométernyi új közút építésére - utóbbiak zöme nem készült el, sőt egy részüket el sem kezdték -, valamint új vasút- és villamoshálózatra - ezeket most kezdik építeni.
Többen mindamellett úgy vélekednek, hogy Athén nem nyújt majd olyan szolgáltatásokat, mint Sydney, ahol speciális sportparkokban épített létesítményekben igen sikeresen bonyolították le a játékokat - igaz, ezek közül néhányat kénytelenek lebontani vagy már le is bontottak kihasználatlanságuk miatt. Athénban a versenyeket a zsúfolt városban szétszórt kisebb, „helyrepofozott" létesítményekben tartják. A bírálók emiatt is fennakadásokat jósolnak a közlekedésben, a tervezők viszont bensőségesebb olimpiát ígérnek, amely sokban hasonlít majd az 1992-es barcelonaira. Ez megfelel Jacques Roggénak, a NOB új elnökének is, mivel szeretne határt szabni az olimpiák roppant léptékű növekedésének. Szöulban még csupán 8500 sportoló indult, Sydneyben már 10 960. Athént illetően Rogge 10 500 versenyzőben szabta meg a felső határt.
A rendezők szerint a görög fővárosban talán kicsit szűkös lesz a hely, de varázslatosnak ígérkeznek a színhelyek. A kerékpárosok például az Akropolisz dombja körül fognak versenyezni, a maratoni verseny pedig azon az útvonalon zajlik majd, ahol valaha az „első maratoni távot" futották.
Jelenleg talán az esetleges terrorista akciók kérdése az, ami mindenkit a legjobban aggaszt. Egyesek szerint az elhárításhoz szükséges műszaki felkészültség még nem kielégítő. A légi ellenőrzés a szomszédok, köztük Törökország együttműködését igényelné. Nehézséget okoz továbbá, hogy Görögország partvidékét, a szétszórt szigetek ezreit lehetetlen őrjáratokkal bejárni. Márpedig izraeli szakértők szerint azzal is számolniuk kell a görög hatóságoknak, hogy az al-Kaida akciókat próbál majd végrehajtani, mivel a szervezet egyes tagjai a Balkánon tartózkodnak.
(NAPI)
Arató János