Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyar élelmiszeripar összességében haszonélvezője lesz az EU-tagságnak, a tagországok ugyanis folyamatosan növelik az egymás közötti forgalmat, ami jó hatással lesz a csatlakozás után a magyar élelmiszer-kivitelre is, az exportvámok megszűnése pedig javítja a termékek versenyképességét az EU belső piacán - áll a Rabo Pénzügyi Rt. tegnap közzétett elemzésében. A pozíciók további javulását eredményezheti a jelenleg évi 1,1-1,2 milliárd dollár értékű alapanyag- és kiegészítőanyag-import 30 százalékos vámterhének megszűnése, valamint az EU exporttámogatásaiból való részesedés.
A Rabo szerint viszont Nyugat-Európában a csatlakozás után sem növekszik jelentősen a márkás magyar élelmiszer-ipari termékek száma. Nagy súlyt kell helyezni a mennyiségi növekedés érdekében a kereskedelmi képviseletek nyitására, az értékesítési rendszerek továbbfejlesztését célzó programokra, akár állami források bevonásával. Ugyancsak a mennyiségi növelés érdekében tovább kellene szigorítani a magyar élelmiszerkönyvben foglaltak betartásának ellenőrzését is. Jelenleg a GDP 3-3,5 százalékát előállító, a munkaképes lakosság 4 százalékát foglalkoztató élelmiszeripar a mezőgazdasági termékek 75 százalékát dolgozza fel. Az ágazat éves forgalma 2300 milliárd forintra tehető. A teljes agrárexport értéke évente 3 milliárd dollár körül mozog, amiből több mint 2,2 milliárd dollárt az élelmiszeripar hoz össze. Az élelmiszeripar külkereskedelmét csaknem 1,5 milliárd dollár szufficit jellemzi.
Gondot okozhat azonban a fejlesztések elmaradása. Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) adatai szerint 1992 és 2000 között az élelmiszeripar profitja átlagosan árbevételének mindössze 2,06 százaléka volt. Ez alig harmada a magyar ipar szintjének és azt jelenti, hogy az iparág nem képes sem a technikai színvonal fenntartásához szükséges beruházások megvalósítására, sem az egyre égetőbb fejlesztésekre. Kedvező azonban, hogy a kivitel 90 százaléka Európában talál gazdára - így az új piac kiépítése nem igényel különösebb pénzügyi forrásokat. A jelenlegi tagállamok közül Németország, Ausztria, Franciaország és Spanyolország az export 85 százalékával, az import 60 százalékával képviselteti magát.
(NAPI)
