Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A nemzetközi gazdasági hangulat meglehetősen szkeptikus, ezzel összefüggésben a konjunktúra is a tervezettnél később indulhat be, de nincs szükség a középtávú makropálya átrajzolására - jelentette ki tegnap László Csaba pénzügyminiszter, miután konzultációt folytatott a gazdaságkutató intézetek képviselőivel. Szerinte a gazdasági növekedés a tervezett 4-4,5 százalékos sávon belül kerülhet jövőre, de nagyobb esélye van az alacsonyabb érték elérésének. Úgy látja, hogy teljesülhet a jövő decemberi 4,5 százalékos inflációs cél, belekalkulálva a hibahatárt is. Az államháztartás hiányát a bruttó hazai termék (GDP) 4,5 százalékára kell leszorítani, még abban az esetben is, ha idén a deficit meghaladná az előre jelzett 5,5-6 százalékot - mondta. Az idei büdzsét ugyanis olyan egyszeri kiadások terhelik, melyek jövőre már nem jelentkeznek.
A jegybankhoz hasonlóan a pénzügyminiszter is úgy véli, hogy a forint árfolyama néhány éven belül elérheti a mostani, plusz-mínusz 15 százalékos sáv erősebbik szélét. Adamecz Péter, az MNB alelnöke egy nappal korábban fejtette ki az Országgyűlés gazdasági bizottsága előtt, hogy az EU-csatlakozás közeledtével a kurzus a sávszélig erősödhet, így a jegybanknak be kell majd avatkoznia.
Medgyessy Péter miniszterelnök korábban többször hangsúlyozta, hogy a kormány nem híve a forinterősödésnek, mert az rontja az exportáló cégek helyzetét. Megfigyelők szerint a forint ezzel együtt úgy is elérheti a sávszélt a következő években, hogy azt a monetáris politika nem támogatja mesterséges eszközökkel.
Csillag István szerint a jövő évtől a hatósági áras termékkörben, például az energiaáraknál meg kell kezdeni a felzárkózást a világpiaci árakhoz.
B. Z.
