BUX 136590.94 0,48 %
OTP 43390 1,93 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Nincs címzettje a kénfüstös adótervezetnek

A jövő évi adótörvény tervezete szerint 2003-tól a nagy kéntartalmú fűtőolajat felhasználóknak olyan füstgáztisztítóval kell rendelkezniük, amely egy százalékra szorítja le a légszennyezést. A mértéket túllépőket adóval sújtják. Valójában nem akad igazi címzettje az új jogszabálynak, az legfeljebb az uniós etikett miatt lehet fontos.

2002. október 2. szerda, 23:59

A képviselők elé került jövő évi adótörvény tervezetének 89. paragrafusa értelmében a nagy kéntartalmú fűtőolajat - magyarán a pakurát - felhasználóknak az Európai Unió irányelveinek megfelelően füstgáztisztítót kell építeniük. Ha ezt nem teszik, és túllépik az előírt maximum 1 százalékos légszennyezést, adót kell fizetniük. A jogszabálytervezet szerint az érintettek a cementgyárak és az 50 MW feletti teljesítményű tüzelőberendezések működtetői.
A tervezetet nem ismerő cementgyártók a hír hallatán kissé elcsodálkoztak. Hilger Miklós, a Magyar Cementipari Szövetség környezetvédelmi bizottságának elnöke szerint ugyanis az általuk üzemeltetett klinkerégető kemencék a legjobb kéntelenítő berendezéseknek tekinthetők. A jelentősebb hazai gyárak külföldi tulajdonban vannak, ennélfogva nekik már korábban mindenben meg kellett felelniük az EU követelményeinek, beleértve a környezetvédelmi előírásokat is. A legérzékenyebbnek tartott nitrogénoxid-szennyezésnél is jóval alatta vannak az uniós szintnek.

Szakmai körökben két erőművi társaságot, az amerikai AES-csoporthoz tartozó Tisza Erőmű Kft.-t és a belga Tractebel tulajdonában lévő Dunamenti Erőmű Rt.-t nevezték meg potenciális érintettként. Mára azonban mindkét társaság gyakorlatilag átállt a földgáz használatára, és legfeljebb a „begyújtáshoz" használ 0,2 százalék kéntartalmú fűtőolajat, amely még csak nem is emlékeztet a nehéz pakurára.
Avéd István, az AES projektmenedzsere elmondta, hogy idén decemberben készül el az a 10 millió dollár értékű úgynevezett retrofit beruházás, amely a berendezések korszerűsítését egybekötötte a környezetvédelemmel, s ezzel a borsodi vállalkozás rövidesen mindegyik uniós előírásnak megfelelhet.
Kuhl Tibor, a fővároshoz közeli energiatársaság vezérigazgatója szerint a kéntelenítő építését 1999-ben határozták el, mikor az MVM, az energiahivatal és a gazdasági tárca nyomására rákényszerültek erre. Nem kis részben a hosszú távú áramvásárlási szerződések felülvizsgálata volt az „ösztönző erő", hiszen a legkisebb költség elvének korábbi teóriája akkor átfogalmazódott.
Regős Zsuzsa

Regős Zsuzsa
Regős Zsuzsa

Ez is érdekelhet