BUX 134545.20 -0,44 %
OTP 42180 -0,61 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Ötszörösére nőtt az MFB céltartaléka

Két könyvvizsgálócég, valamint a Kehi is vizsgálja az MFB korábbi vezetésének hitelkihelyezési gyakorlatát, amely sajtóértesülések szerint gyakran eltért a fedezetre és a futamidőre vonatkozó szabályoktól, valamint figyelmen kívül hagyta a cenzúrabizottság döntéseit. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a májusban jelzett 5 milliárd forint helyett jelenleg 26 milliárdos várható veszteségre kell céltartalékot képezni.

2002. szeptember 29. vasárnap, 23:59

Lapunk információi szerint a májusban előre jelzett 5 milliárdot 21,14 milliárd forinttal meghaladó pótlólagos céltartalék képzését előidéző szabálytalanságok között tartják számon azt, hogy az MFB egyes szakértők szerint megsértette a hitelintézeti törvényt, amikor a Casán és az Üzletrész-hasznosító Kft.-n keresztül üzletrészeket vásárolt fel 100 százalékos részesedést szerezve azokban. A hitelintézeti törvény szerint üzletrész felvásárlásához bank csak az üzletrész értékének 50 százalékáig nyújthat hitelt. Az üzletrészvásárlásra elköltött 90 milliárdnak becslések szerint 80 százaléka a bank vesztésége.

A 12 állami gazdaság privatizációja esetében az alapítói okiratban engedélyezett, legfeljebb kétéves türelmi idő helyett az igazgatóság a szerződésben - értesüléseink szerint - 15-20 éves türelmi időket engedélyezett a törlesztés megkezdése előtt.
A mezőgazdasági kisvállalkozóknak és családi gazdaságoknak nyújtott hitelek felhasználásának és biztosítékainak Szabolcsban és a Dél-Dunántúlon megvizsgált esetei arra engednek következtetni, hogy az akkori 11,8 milliárdot elérő hitelállománynak mintegy fele reménytelen, ami 6,6 milliárd forint leírását vetíti előre. Egyes hírek szerint a bank korábbi vezetése az agrárhitelezést a könyvvizsgáló jóváhagyása nélkül, a kockázatkezelés ésszerű szabályait figyelmen kívül hagyva végezte, mások szerint ugyanannak a könyvvizsgálónak a tudtával, sőt, az általa 2000-ben kidolgozott egyszerűsített hitelezési eljárás alapján tette mindezt. Értesüléseink szerint az agrárvállalkozók hitelezésénél sok esetben a helyi jegyző értékelte fel - általában nagyvonalúan - a gazdálkodó hitelbiztosítékként felajánlott földjét, így gyakran a valós érték többszörösén vették figyelembe biztosítékként. A KPMG könyvvizsgálói cég jelentésében a 13,7 milliárdos állományt kitevő diákhitelek csaknem felét minősítette rossznak, ami eddig hétmilliárdos céltartalék-szükségletet jelent - nem számolva például a Defendnek nyújtott 2,5 milliárdos hitellel.
Lapunk megpróbált kapcsolatba lépni Baranyai Lászlóval, illetve a bank korábbi vezetésével, a ki nem fizetett végkielégítés miatt munkaügyi perre készülő volt vezérigazgató azonban nem kívánta „a kiszivárogtatásokat kommentálni”.
T. K.

Tóth Katalin
Tóth Katalin

Ez is érdekelhet