BUX 135882.35 -0,01 %
OTP 42960 0,47 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Állóháború versenyügyben

A magyar miniszterelnök brüsszeli tárgyalásain nem sikerült megállapodni a versenypolitika jogfejezet állami támogatásokra vonatkozó részében. A befektetési adókedvezmények megszüntetése miatt fizetendő kompenzációk továbbra is vita tárgyát képezik. Ugyanakkor az EU brüsszeli bizottsága mindent megtesz annak érdekében, hogy a tagjelöltek ne váljanak nettó befizetőkké költségvetési technikai okok miatt.

2002. szeptember 16. hétfő, 23:59

Brüsszeli tudósítónktól:
Betonfalba ütköztünk - kommentálta a magyar delegáció egyik tagja a Mario Montival, az EU brüsszeli bizottsága versenypolitikáért felelős tagjával folytatott tárgyalásokat. Medgyessy Péter kormányfő mindazonáltal reméli, hogy a hónap végéig sikerül megállapodásra jutni a befektetői adókedvezmények ügyében, és így a külügyminiszteri tárgyalási fordulón le lehet zárni a versenypolitikai jogfejezetet is. A vita tárgya az akár még egy évtizedig is járó beruházási adókedvezmény, illetve - mivel ez az EU versenypolitikai szabályai miatt állami támogatásnak számít - a törvényi eltörlése nyomán szóba jövő kompenzáció EU-konformá gyúrása. Bennem felvetődött, hogy egy ilyen nagyon merev álláspont mellett tudunk-e tovább tárgyalni, de arról biztosított Mario Monti, hogy igen, van értelme folytatni a megbeszéléseket - mondta Medgyessy. Az egyeztetések szakértői szinten ma is zajlanak.

A másik vitás kérdés a költségvetést érinti: Magyarország a teljes jogú tagság első évében egymilliárd euró körüli támogatásra számít az EU strukturális és kohéziós alapjaiból. Költségvetési zavart okozhat viszont, hogy ez csak kötelezettségvállalást jelent, de a pénzeket ténylegesen később folyósítják. Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke megerősítette, személyesen lép föl annak érdekében, hogy a tagállamok kompenzációt nyújtsanak az újaknak, mert megengedhetetlennek tartja, hogy anyagi helyzetük a csatlakozás első évében romoljon.
A kormány egyelőre vizsgálja, mikor a legalkalmasabb a csatlakozás kérdéséről kiírni a népszavazást. Az valószínű, hogy véleménynyilvánító népszavazás lesz, amelynek az eredményét azonban a kormány magára nézve kötelezőnek tekinti. (Az ügydöntő referendum alkotmányjogi problémát vethet fel.) Az időpont kérdése nem mellékes: a csatlakozási szerződést - a soros görög elnökség tervei szerint - 2003. április 18-án írnák alá, ezen időpont körül meg kell születnie a csatlakozást lehetővé tevő alkotmánymódosításnak is, amihez szükség van a parlamenti pártokkal való megegyezésre.
Gordon Tamás

Gordon Tamás
Gordon Tamás

Ez is érdekelhet