Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A legsúlyosabb bérfeszültségek az egészségügyben és az oktatásban tapasztalhatók, az ezek enyhítésére megmozgatott pénzek kétségkívül komoly többletkiadásokat jelentenek a költségvetésnek, ám a versenyképességet semmiképpen sem rontják - vélekedett a kormányfő. Emellett a jövőbe történő befektetésnek is értékelhetőek e lépések, mivel eme aránytalanságok enyhítésén, illetve kiküszöbölésén az is múlik, hogy az uniós csatlakozás idejére lesz-e versenyképes munkaerő. A miniszterelnök szerint az első száz nap nagy elosztási csomagjai az esélyteremtést is szolgálják, jelenleg ugyanis alacsonyak a társadalmi és gazdasági mobilitás esélyei, az alsó és a felső tized bérviszonyai között 8-10-szeres az eltérés, a jelenlegi tudások nem vagy csak nehezen konvertálhatók, és nem működnek a nagy különbségek korrigálásának mechanizmusai.
A miniszterelnök kijelentette, hogy a második száz napban semmiképpen sem várható az első hasonló időszakéhoz mérhető költségvetési pénzek mozgatása, illetve hatását tekintve is más léptékű. Sokkal inkább a kormányzatnak a változások, reformok iránti elkötelezettségét támasztja alá - a kormányfő szerint egy ciklusban csak 1-2 nagy reformprogram futhat -, logikailag azonban mindenképpen illeszkedik a ma lezárult időszakhoz. Hasonló mértékű költségvetési ráfordítások ugyanis Medgyessy szerint a versenyképességet rontanák, veszélyeztetnék az egyensúlyt. Szerinte 2003 és 2004 a teljesítmények évei lesznek, azaz az esélyteremtés további finanszírozására való felkészülésé. Ehhez szigorú bevétel-ellenőrzési politika társul, ami megfigyelők szerint annyit jelent, hogy jövőre és azután nem elhanyagolható megszorításokra lehet számítani - ezt egyébként megerősíti László Csaba pénzügyminiszternek a reálbérek növekedésének 3 százalék körülire való szorítására vonatkozó terve is.
M. Cs.
