Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A 100 nap lejártával elsőként a CEBC és a NAPI mai konferenciáján ad számot László Csaba pénzügy-, Kovács Kálmán informatikai és hírközlési, valamint Csillag István gazdasági és közlekedési miniszterek társaságában a rövid távú kormányprogram végrehajtásáról a kormányfő. A szocialista-szabaddemokrata irányítású kabinet hatalomra kerülésekor hirdette meg cselekvési programját, amelyben javarészt jóléti intézkedések szerepeltek.
A program idei összköltsége 150 milliárd forint.
A legnagyobb horderejű intézkedés a közalkalmazotti bérek átlagosan 50 százalékos emelése, ami szeptembertől ketyeg, vagyis először az októberi kifizetésekben jelentkezik. Ez az intézkedés az idei három hónapban bruttó 92 milliárd forinttal növeli meg a költségvetés kiadásait (jövőre pedig 400 milliárd forintot igényel), de a nettó hatás az adók és járulékok befizetése miatt ennél 30-40 milliárddal alacsonyabb. A béremelés nem jelent mindenki számára egyformán 50 százalékkal nagyobb bruttó fizetést, a besorolásoktól függően lesznek eltérések az alkalmazottak között. Az alacsonyabb fizetési kategóriákba tartozók esetében a kormány elsősorban az októbertől adómentessé váló minimálbértől várja az életszínvonal javulását. A kormány szerint a munkavállalók helyzetét javítja a Munka Törvénykönyvének változása, amely kötelezően heti két pihenőnapot ír elő a dolgozók számára, melyek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie. Bizonyos munkakörökben pedig a vasárnapi munkavégzést többletpótlékkal kell honorálnia a foglalkoztatóknak.
Az iskolakezdéshez kapcsolódik a családi pótlék rendszerében végrehajtott módosítás: a tanév elején ezentúl kéthavi családi pótlékhoz jutnak a szülők. Az Országimázs Központ megszűntetésével felszabaduló közel 5 milliárd forintot az iskolai gyermekétkeztetésre csoportosították át. Szintén az oktatás területét érintő intézkedés volt a főiskolai és egyetemi ösztöndíjak 30 százalékos emelése.
A 100 napos program része volt a nyugdíjasok egyszeri 19 ezer forintos nyugdíjkifizetése. A kormány szerint ezzel pótolták a nyugdíjasok korábbi ciklusban elszenvedett veszteségeit. Az érvelés szerint az előző kormány ugyanis 1999-ben nem a nyugdíjmegállapítás szabályait magában foglaló jogszabályok alapján határozta meg a járandóságok emelését, így abban az évben mintegy 5 százalékkal alacsonyabb nyugdíjemelést hajtottak végre a törvény szerint járónál. A Fidesz szerint az akkori emelés még így is reálérték-növekedést biztosított a nyugdíjasoknak, szemben az 1994 és 1998 közötti időszakkal. A nyugdíjak reálértéke mindenesetre 1998 és 2002 között 16 százalékkal emelkedett.
A tévé-előfizetési díj eltörlése nem abban a formában valósult meg, amire eredetileg gondolni lehetett, hiszen maga a díj nem szűnt meg, csak a költségvetés az év végéig átvállalta azt az előfizetőktől, s a következő évben rendeződhet véglegesen ez az ügy.
A közvetlen kifizetéseket nem igénylő döntések közt említhetők az agráriumhoz kapcsolódó intézkedések. A Nemzeti Földalap működésének beígért átalakításáról a politikai döntés már megszületett, a technikai megvalósítás azonban még nem fejeződött be. A földalap feletti társadalmi kontrollt a településeken létrejövő földkiadó bizottságokkal gondolja teljesíteni a kormány. A 100 napos program részeként módosult a földtörvény is, melynek célja a földet ténylegesen művelők helyzetének javítása.
A jövedéki törvény módosulásával a szőlőtermelők kikerültek a törvény hatálya alól. A bor esetében januártól lekerül a palackokról a zárjegy, ám e termékek maradnak jövedéki körben. Szintén a rövid távú programban szerepelt az EU-csatlakozás pénzügyi feltételeit célzó egyeztetések lefolytatása az unió szakértőivel. Erről eddig kevés információ látott napvilágot, de a magyar kormány egyes tagjainak nyilatkozataiból arra lehet következtetni, hogy Magyarország lerövidítené azt az átmeneti időszakot, amíg az uniós támogatási szint 25 százalékáról annak 100 százalékára emelkedik a közös büdzséből folyósított agrártámogatás mértéke. Olyan elképzelések is léteznek, hogy az uniós büdzsébe fizetett magyarországi hozzájárulás terhére csoportosíthasson át nemzeti alapon támogatásokat a kormány a termelők kompenzálására.
A kormány vállalása volt továbbá az üvegzseb program beindítása, ami az állam gazdálkodásának átláthatóságát hivatott biztosítani. A mai konferencián valószínűleg szó esik az újabb 100 napos programról, amely a kabinet szerint az esélyegyenlőség megteremtését szolgálná.
(NAPI)
