A kormány szerint a versenyképesség javítása miatt szükséges a foglalkoztatást terhelő járulékok mérséklése, ám a jövő évi költségvetés tervezési köriratából az derül ki, hogy ebben a ciklusban nem változik a 29 százalékos társadalombiztosítási járulék. A körirat tanúsága szerint a ciklus végéig nem változik a munkaerőpiaci alapba fizetett 3 százalékos munkaadói járulék sem. A foglalkoztatók összes járulékterhelése ezzel együtt csökken, ugyanis a jelenleg 4500 forintos egészségügyi hozzájárulást 2003-tól évente 1500 forinttal mérséklik, így 2005-re ez az elvonási forma megszűnik.
A választások idején még azon a véleményen voltak a szocialisták, hogy az arányos teherviselés érdekében közelíteni kell egymáshoz a munkaadókat és a munkavállalókat sújtó elvonásokat. A most megismert elképzelésekből arra lehet következtetni, hogy a jelenleg 11 százalékos munkavállalói járuléknál várhatók komolyabb változások. Az elmúlt hetekben kiszivárgott, hogy a PM 2 százalékpontos emelést tervez ennél a járuléknál, ami a 6-ról 8 százalékra emelkedő magán-nyugdíjpénztári befizetéseket fedezné, de hasonló mértékben nőhet a tb-rendszerbe fizetők járuléka is.
Úgy tudjuk, hogy a tervezési köriratban ez a változás nem szerepel, a pénzügyi tárca ugyanis úgy küldte szét az állami szervezetekhez a jövő évi büdzsé kialakításának alapdokumentumát, hogy ezt a kérdést nyitva hagyta. Nem szerepel a bruttó béremelkedésre vonatkozóan sem tervszám az anyagban (ami azzal együtt meglepő, hogy ez ügyben még kemény tárgyalások várhatók az Országos Érdekegyeztető Tanácsban). Értesüléseink szerint a tervezéshez szükséges összes információ szeptember közepére állhat az intézmények rendelkezésére.
A munkaadói járulékok változatlanul hagyása minden bizonnyal a tb-alapok kiegyensúlyozottabb gazdálkodását hivatott hosszú távon garantálni. Egy százalékpontos csökkentés ugyanis mintegy 45 milliárd forintot vonna ki a társadalombiztosításból. Ezzel együtt sem látszik egyelőre, hogy mi módon érhető el visszafogott deficit a tb-alapoknál. Idén a két alap hiánya valószínűleg meghaladhatja a 100 milliárd forintot, ráadásul egyes idén hozott kormányzati intézkedések már a jövő évi kasszát apasztják. Ide sorolható a közalkalmazottak 50 százalékos béremelése, amelynek a jövőre áthúzódó hatása például az egészségügyben legalább százmilliárd forint biztosítását teszi szükségessé. A kormányprogram szerves részét jelentette az egész ciklust átfogó, összesen 600 milliárd forint felhasználását célzó egészségügyi program, melynek első évre eső forrásigénye újabb tízmilliárdokat köthet le. Ezek tehát a kiadásokat növelik, miközben a bevételi oldalon a munkavállalói járulékkulcs emelése mintegy 25 milliárd forint többletet hoz (azt is elsősorban a magánnyugdíjpénztáraknak), ezzel szemben az egészségügyi hozzájárulás harmadolása - a foglalkoztatottság változatlan feltételeivel kalkulálva - 60 milliárddal faragja le a bevételeket. Az egyenleg tehát a bevételi oldalon is mintegy 40 milliárdos csökkenést mutat.
Dinamikus, 10 százalék fölötti bruttó béremelkedés persze számottevően megdobhatja a bevételeket, s ha az állam által befolyásolt kiadások növekedését sikerül a jövőre tervezett 5 százalékos infláció alatt tartani, akkor nőhet az alapok mozgástere. Ehhez azonban minden soron szorosra kell fogni a gyeplőt, nem véletlen tehát, hogy a kormányzat például a gyógyszerár ügyben is makacsul kitart az áremelést korlátozó tervei mellett.
B. Z.
