Nem a több mint tíz éve megalkotott jogszabály ismételt módosítására, hanem új törvény megalkotására volna szükség - fogalmazott lapunknak a FOE elnöke. Molnár György kifejtette: a hatályos törvény - egyik legnagyobb hibájaként - sem az adóst, sem pedig a hitelezőt nem teszi érdekelté a cég működőképességének helyreállításában, holott éppen ennek érdekében tettek számos lépést az elmúlt időszakban például az uniós tagországok. Az elképzelések szerint a csődeljárást nem csupán az adós cég kezdeményezhetné, hanem akár az első fizetési határidő elmulasztása esetén maga a hitelező is kérhetné - bíróság útján - az úgynevezett hitelezői értekezlet összehívását, amelyet egy hivatásos szakember, a vagyonfelügyelő vezényelne le. Itt áttekinthetnék a cég működését, a menedzsment munkáját, egyezséget köthetnének, reorganizációs programot fogadhatnának el, azaz a cégek talpon maradása lenne a legfontosabb szempont. A felszámolás és a végelszámolás csak a legvégső esetben, a megegyezési lehetőségek kimerítése után indulna el. Arra is módot teremtenének, hogy az adós cég (rosszhiszemű) vezetése ne csupán a bevitt vagyon, hanem magánvagyona erejéig feleljen.
Változások szükségesek a végelszámolások terén is, hiszen a tulajdonosok nemegyszer a cég vezetését kérik fel a társaság jogutód nélküli megszüntetésére, s ez azért is viszszaélésekhez vezethet, mert a hitelezői igényeik kielégítése a sorrendiségtől függ. Ehelyett szakértői névjegyzék alapján hivatásos végelszámolót lehetne megbízni. A felszámolási eljárások hatékonysága tekintetében elengedhetetlen az eljárások 80-85 százalékának tárgyát képező, vagyon nélküli, kiürített vállalkozásoknak és fantomcégeknek a cégnyilvántartásból történő „kisöprése”. Molnár szerint bár a kormány csak a ciklus közepén tervezi a csődtörvény átvizsgálásának megkezdését, szerencsésebb lenne az új jogszabályt - az uniós csatlakozás miatt is - már 2004-re hatályba léptetni. A befektetők ugyanis a társasági törvény mellett a csődtörvénynek szentelnek kiemelt figyelmet.
D. P.
