Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A fogyasztói árak júliusban 4,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, havi összehasonlításban pedig 0,1 százalékkal csökkent a fogyasztói kosár ára - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnapi jelentéséből. A NAPI Gazdaság által megkérdezett elemzők előzetesen a júniusival megegyező mértékű, azaz 4,8 százalékos 12 havi indexet vártak, ami 0,1 százalékos havi áremelkedésnek felelt volna meg.
A vártnál valamivel kedvezőbb tényadat ezúttal nem okozott a júniusihoz hasonló meglepetést a piacon, a részletes jelentés ugyanis alátámasztotta a szakértők által előzetesen felvázolt inflációs folyamatokat.
Az élelmiszer- és energiaáraktól, illetve a regulált termékektől megtisztított maginflációs mutató 5,6 százalékos éves és 0,6 százalékos havi drágulást mutatott, ami megfelelt az előzetes várakozásoknak. A maginfláció és a fogyasztói árindex közötti rés az áprilisi 10 bázispontról 100 bázispontra nőtt júliusra, ami arra utal, hogy a dezinfláció nagy részben volatilis termékek - ez esetben szerencsés - áralakulásának köszönhető - fejtette ki lapunknak Nagy Márton, az ING Vagyonkezelő elemzője.
Júniushoz hasonlóan ezúttal is az idényáras élelmiszerek áresése volt a legszembetűnőbb, a statisztika a regionális folyamatokból az árszint további mérséklődésére következtető szakértőket igazolta. A burgonya 37,1 százalékkal, a friss zöldségek pedig 16,3 százalékkal lettek olcsóbbak egyetlen hónap leforgása alatt. Az élelmiszerek főcsoportjának árszintje összességében 1,1 százalékot mérséklődött, a szezonális áruk pedig 10,6 százalékkal kerültek kevesebbe, mint egy hónappal korábban. A júliusi jelentés egyetlen meglepetésének a sertéshús áresését tartja Békés Gábor, a Lehman Brothers elemzője, aki szerint az állami intervenció idővel mindenképp megjelenik majd az árindexben.
Deflációt jegyzett fel a KSH a ruházkodási cikkek esetében is, amit a szezonalitás számlájára írhatunk, de olcsóbbak lettek a tartós fogyasztási cikkek és a szolgáltatások is. Ez utóbbi főcsoport 0,4 százalékos havi áresése szinte kizárólag a tévé-előfizetési díj eltörlésével magyarázható - itt ugyanis csaknem 40 százalékos volt a mérséklődés. Nem tekinthető szerencsésnek, hogy a keresletérzékeny szolgáltatások némelyike jelentősen drágult júliusban - jegyezte meg Nagy. A háztartási energia átlagára nem változott júniushoz képest, a szeszes italok és dohányáruk azonban - elsősorban a jövedéki adó megemelése miatt - drágábbak lettek. Az üzemanyagok ára csaknem 5 százalékkal emelkedett, aminek következtében az egyéb cikkeket is tartalmazó főcsoport összességében 1,9 százalékkal lett drágább.
Az utóbbi két hónap jónak nevezhető inflációs adatai után az elemzők egyöntetűen úgy vélik, hogy teljesülhet a jegybank idei év végére kitűzött inflációs célja. A szakértői prognózisok többsége 5,1-5,2 százalék körüli 12 havi rátát vár az év végére, de többen 5 százalék alatti indexet sem tartanak kizártnak. Az elemzők többsége szerint idén már nem várható kamatemelés, bár akadnak olyanok is, akik továbbra is úgy vélik, amennyiben a kelleténél magasabb bérdinamikát sejtetnek a bértárgyalások, az monetáris szigorításra kényszerítheti az MNB-t.
K. P. P.
