Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Akár már jövőre áttérhet az aktív oldali monetáris szabályozásra a jegybank - áll a PM múlt héten megjelent középtávú gazdaságpolitikai programjában. Hasonlóan vélekednek a váltásra már a forint árfolyamsávjának tavaly májusi kiszélesítése óta számító elemzők is, akik a három hónapos MNB-kötvények kibocsátásának áprilisi felfüggesztését is az aktív oldali monetáris szabályozás felé vezető út első állomásának tekintették.
A betétek helyett a hitelekre építő aktív oldali szabályozásra való áttérés elsősorban az utóbbi másfél év gazdaságpolitikai döntéseinek következménye - vélekednek a szakértők. A kéthetes jegybanki betéten, illetve áprilisig a három hónapos jegybanki kötvényen is alapuló passzív oldali szabályozást a csúszó leértékelés rendszere tette szükségessé, ugyanis a forint - monetáris szigorításnak beillő - felértékelődésének megakadályozása jelentős többletlikviditást zúdított a piacra, amit az MNB sterilizált, azaz betét, illetve kötvény formájában kivont onnan. A csúszó leértékelés megszüntetésével, illetve a forint árfolyamsávjának kiszélesítésével a jegybank sterilizációs kényszere megszűnt, így az addig folyamatosan duzzadó sterilizációs állomány apadni kezdett.
A korábban fölös pénzektől duzzadó bankközi piacon a gazdaságpolitikai váltásoknak köszönhetően egyre kevesebb szabad pénz kering: a jegybank betétállománya jelenleg 400 milliárd forintot tesz ki, szemben a tavaly áprilisi több mint ezermilliárd forinttal. A likviditás mérséklődését az okozza, hogy a gazdasági növekedés és az infláció miatt a gazdaság pénzigénye folyamatosan nő, márpedig jelenleg ezt nagyrészt a korábbi betétek felszámolásából fedezi a piac - fejtette ki lapunknak véleményét Barcza György, az ING Bank elemzője, aki 100-150 milliárd forintra teszi a pénzkereslet évi növekményét. A pluszlikviditás idővel teljesen el fog fogyni, így a betéteken keresztül történő monetáris szabályozás egyszerűen értelmét veszti.
K. P. P.
