Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Úgy tudjuk, hogy a PM jövőre még kisebb mértékű hiánycsökkentést képzel az államháztartásban, s csak 2004-től kezdődhet el a deficit számottevő lefaragása. Idén a GFS-rendszerű deficit a GDP 4,4 százalékát érné el, ami jövőre legfeljebb 3,5 százalékra szorítható le. A további években már 1,5 százalékpontos mérséklést tervez a tárca, majd a ciklus végén ismét lassulna a deficit csökkenése.
Egyes számítások szerint jövőre az államháztartás többletbevétele meghaladja a 614 milliárd forintot, amiből kevesebb mint 90 milliárd forintot fordít a kormány a hiány lefaragására, s több mint 525 milliárd a kiadási többletek finanszírozását szolgálná. Azt kellett ugyanis figyelembe vennie a PM-nek a tervezéskor, hogy az idén meghozott jóléti intézkedések áthúzódó hatásai jelentősen emelik a jövő évi kiadásokat. Az idei szeptemberi közalkalmazotti béremelés például jövőre 400 milliárd forint többletráfordítást indukál. A rákövetkező években már jelentősen nőnek a hiánycsökkentésre szánt összegek, amelyek 2005-re meghaladhatják a 290 milliárd forintot. Eközben a kiadási többlet is több száz milliárddal mérséklődhet.
A PM tervei szerint jövőre 34,5 százalékra csökken a jelenlegi 36 százalékról az adóbevételek aránya a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva. Ezt szolgálja az szja-tábla átfaragása, a sávhatárok emelése, ám más, ilyen irányú döntésről egyelőre nem tudni. Azt a pénzügyminiszter világossá tette, hogy az áfakulcsokhoz nem kíván hozzányúlni a következő években, ezzel együtt, ha minimális mértékben is, de csökken a forgalmi adó aránya a GDP-hez mérten. Ellentétes hatást fejt ki ugyanakkor az az elképzelés, hogy a munkavállalói nyugdíjjárulékot 2 százalékponttal emeljék, amiből a 6-ról 8 százalékra emelt magán-nyugdíjpénztári befizetést finanszíroznák.
(NAPI)
