A szakmai szervezetek képviselői többek között magasabb árbevételi határt, a házipénztárak kiüresítésének mérsékelt adóztatását, és a kereszttulajdonlás mint korlát feloldását javasolták a pénzügyi tárca számára a tegnapi megbeszélésen, sőt a teljes adóamnesztiát is szóba hozta lehetőségként az egyik felszólaló. László Csaba pénzügyminiszter ez utóbbit élből kizárta a megvalósítható javaslatok közül, megfontolásra érdemesnek tartotta ugyanakkor az eva-körbe lépés időkorlátjának lerövidítését két éve működő cégekre. Elmondta, hogy az első esztendő akár tört év is lehet. A kezdő vállalkozások számára azért nem tartaná célszerűnek megnyitni az evát, mert félő, hogy sok alkalmazottat az új adóformába kényszerítene a munkaadója, ami egyebek mellett a tb-jogviszony megállapítása miatt zűrös helyzetet teremtene.
A pénzügyminiszter úgy látja, hogy a házipénztárak eva alá vitele 20 százalékos kulccsal megoldható lenne, akár úgy is, hogy a társaságok három részletben teljesítenék adókötelezettségüket. A vállalkozói oldal részéről kifejtették, hogy 10-15 százalék közötti adókulcs volna megfelelő, ami megfelelne mind a cégek, mind a költségvetés igényeinek. László kitért a korlátolt felelősségű társaságok helyzetére, szerinte ezen cégforma az uniós jogi akadályok miatt nem élvezheti az eva nyújtotta adminisztrációs könnyítéseket - vagyis, hogy csak a bevételek nyilvántartását kell vezetnie a cégeknek - de ezzel együtt is található megoldás a kft.-k evába kerülésére. A pénzügyminiszter szerint foglalkozni kell azokkal a javaslatokkal is, amelyek a kereskedők számára könnyítik meg az eva elérését. A kereskedőknek ugyanis töredéke férne be árbevétele alapján az eva-körbe, ráadásul a magas anyagköltség miatt sem tudják kihasználni az alacsony, 15 százalékos adókulcsban rejlő lehetőségeket. Felvetődött a kereszttulajdonlás kérdése, a PM javaslata ugyanis kizárná azokat az evából, akik több társaságban is tulajdonnal rendelkeznek. László erre is megoldást ígért a közeljövőben.
Elhangzott még, hogy a jövő évi adótervek közt helyet kap a 35 százalékos osztalékadóztatás (amelyhez 11 százalékos járulék is kapcsolódik) rendezése is. László szerint főleg az adó jegybanki alapkamathoz kötését érdemes felülvizsgálni.
(NAPI)
Baka Zoltán