Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter korábban egy sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy a szövetkezetek kedvezményesen visszavásárolhatják majd az állam által felvásárolt üzletrészeket. Ez különben a kormányprogram része is volt, azzal együtt, hogy az aktív – alanyi jogú – üzletrész-tulajdonosoktól is felvásárolja üzletrészüket az állam. Egyes szakértők szerint az állam által az MFB Üzletrész-hasznosító (MFBÜ) Kft.-n keresztül – eddig a külső üzletrész-tulajdonosoktól és a nyugdíjasoktól – felvásárolt üzletrészek visszavásárlási lehetőségének biztosítása már csak azért is sürgető, mert a nagy állami tulajdonrész miatt egyes szövetkezetek nem részesülhetnek a hitelfelvételnél különben eddig igénybe vett kedvezményekből, ki vannak rekesztve például a kamattámogatásból vagy az állami kezességvállalásból.
A szövetkezeti vagyon egy részének az államhoz vándoroltatása megteremtette az újraelosztás lehetőségét, s hogy ebből ki és mennyi hasznot húz, a választások egyik százmilliárdos tétje volt. A választások előtt tehát még többféle végkifejlet is elképzelhető volt az MFBÜ Kft.-nél lévő mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészek ügyében, az azonban már akkor sem, hogy a több tízmilliárd forint névértékű üzletrészek – az üzletrésztőke a mezőgazdasági szövetkezetekben összesen 120-130 milliárd forint – az államnál maradnak.
A szocialisták az aktív szövetkezeti tagoknak biztosítottak volna kedvezményes vásárlási lehetőséget, a fideszesek a kisebb gazdálkodóknak. Az új szövetkezeti törvény ugyanis öt éven belül kötelezi a szövetkezeteket az átalakulásra, illetve az üzletrészek megszüntetésére. Mivel az átalakulás előtt a vásárlás útján üzletrészhez jutók külső üzletrész-tulajdonosokká, tulajdonossá válnak a szövetkezetben, a szövetkezet gazdasági társasággá alakulása során a piaci áron és kedvezményekkel üzletrészhez jutók már üzletrészük piaci áránál magasabb névértékén válhatnak tulajdonossá a cégben. Az átalakulás másik formája az új szövetkezeti forma, amelynél a külső üzletrészeseket ki kellene fizetni, a belsősök üzletrésztulajdonát pedig részjeggyé alakítani. A harmadik lehetőség a végelszámolás, az új tulajdonosok azonban mindhárom esetben jól járnak (NAPI Gazadság, 2002. április 5., 1–3. oldal).
A szocialisták tehát azt ígérték, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek aktív tagjainak üzletrészeire is vételi ajánlatot tesznek névértéken, az üzletrészüket eladni nem kívánóknak ugyanakkor kedvezményes üzletrész-vásárlási lehetőséget nyújt az állam. Németh Imre még miniszterjelöltként emlékeztetett arra, hogy a volt állami gazdaságok esetében a saját tőke 60 százalékában állapították meg a vételárat, 20 évre. A szocialisták ennyi kedvezményt nem adnának – mondta akkor –, de a vásárlás kedvező feltételekkel, például hosszú lejáratú kedvezményes hitelkonstrukcióval történne, piaci értéken (NAPI Gazdaság, 2002. április 3., 1–3. oldal).
Az erre vonatkozó kormány-előterjesztés már készül, s elképzelhető, hogy egyik eleme a kamatmentes hitel lesz – értesült lapunk. Az államigazgatásban dolgozó szakemberek reményei szerint a kedvezményes vásárlások már az idén elkezdődhetnek, azt azonban tegnap nem tartották valószínűnek, hogy az üggyel a kormány a miniszterek vakációja előtti utolsó, e hét pénteki ülésén foglalkozzon.
László Levente
