Nincs lényeges eltérés a pénzügyi tárca május eleji és az egészségbiztosítási pénztár szakembereinek június közepén összeállított prognózisa között az egészségbiztosítási alap idén várható mérlegét illetően. A még a Fidesz-kormány pénzügyi apparátusa által készített számítások szerint 90,6 milliárd forinttal duzzadhat idén a hiány mértéke, az OEP 87,8 milliárdos deficitnövekedést vár. Ennek oka elsősorban az évközi nyugdíjemelések forráshiánya, valamint a tervezettnél gyorsabban növekvő pénzbeli ellátások fedezethiánya. A költségvetés nyár közepi módosítása csak azokat a tételeket vette figyelembe, amelyek az új kormány 100 napos programját szolgálják, ennek megfelelően a bevételi és kiadási főösszegek változása mellett a hiány mértéke nem módosult az előirányzotthoz képest.
Az OEP kalkulációi szerint a tb-járulékokból 73 milliárd forint többlet folyhat be idén, míg a büdzsé módosításában 69 milliárddal emelték a tervet.
A várt többletnek csak egy kisebb része folyt be az első hat hónapban, de figyelembe kell venni, hogy szezonális okokból az év vége mindig erősebb, ráadásul a szeptemberi közalkalmazotti béremelés is alaposan megdobja majd a járulékbevételeket.
Nem különböznek a számítások a központi költségvetésből az alap számára átutalandó 35,1 milliárd forintot illetően. A kiadásoknál viszont főleg a nyugdíjcélúak esetében várható jelentősebb eltérés az eredeti előirányzathoz képest. Az OEP 35,2 milliárd forintos túllépést tervezett júniusban, amiből 7,5 milliárdot tesz ki a napokban kifizetett egyszeri, 19 ezer forintos járandóság, emellett pedig tartalmazza az eddigi évközi döntések kiadási vonzatait is. A költségvetés módosítása csak az első tétellel számol. Egyik számításban sem szerepel viszont a tervezettnél jóval dinamikusabb béremelkedés miatt novemberben esedékes újabb nyugdíjemelés becslések szerint 15-17 milliárd forintos kiadási igénye.
A két legkritikusabb kassza közül a gyógyító-megelőző esetében 77,6 milliárdos többletkiadást várt az OEP, ebből 32 milliárd a szeptemberi béremelés fedezete, a többi korábban keletkezett jogcím. A költségvetési törvény változtatásával ennél nagyobb összeg is megnyílhat a kassza előtt, a PM ugyanis 50 milliárd forinttal töltötte fel az előirányzatot azzal, hogy a béremelés ellentételezése ezen felül állhat a kassza rendelkezésére.
A gyógyszertámogatási keretet 199 milliárd forintra töltötték fel az előirányzott 153 milliárdról, ám a szakértők szerint 205 milliárdot bizonyosan elköltenek idén ilyen célokra. Ebben pedig nem szerepel egy idén végrehajtandó termelői áremelés hatása, amire persze a dolgok jelenlegi állása szerint vajmi kevés esély van.
A kormány jövőre az államháztartási hiány 1,5 százalékpontos csökkentését ígéri, ami az egészségbiztosítási alap deficitjének leszorításával kell hogy járjon. Az eddig megismert elképzelések egyelőre csak a bevételek szűküléséről szólnak, a tételes egészségügyi hozzájárulás három év alatti megszüntetése a következő évben 60-70 milliárd forint bevételtől fosztja meg a kasszát. A szeptemberi közalkalmazotti béremelés áthúzódó hatása pedig több mint 100 milliárd forint kötelezettséget jelent az alapnak 2003-ban. Eközben elindulna a ciklus egészére alapozó, összesen 600 milliárdos egészségügyi program, ami jövőre 100-150 milliárd forint felhasználását jelentheti. Ennek egy része is az egészségbiztosítást terhelheti. Az kassza önmagában kevés lehet ekkora összegek kiizzadására, így vélhetően a központi büdzsé hozzájárulásán keresztül biztosítják majd a szükséges forrásokat.
B. Z.
