BUX 139790.13 0,12 %
OTP 45810 -0,35 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Félmilliárdos borexport-támogatásról dönt a kormány

A tartós túltermelési válsággal küzdő borászok a hordós bor kiviteléhez sürgősen exporttámogatást szeretnének. A kormány várhatóan július 26-án tárgyal a mintegy félmilliárd forintos igényről. Bár vészesen közeleg a szüret ideje, még mindig mintegy 3,5 millió hektoliter borkészlet van a pincékben a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa felmérése szerint. Az ültetvénycsökkenés ellenére évek óta tartó túltermelés megoldásáról még a borászok véleménye is megoszlik, akad, aki a korlátozásra szavaz.

2002. július 23. kedd, 23:59

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

A borászok már márciusban előálltak félmilliárdos exporttámogatási igényükkel, a kérés azonban a választási kampány idején háttérbe szorult (NAPI Gazdaság, 2002. április 29., 8. oldal). Az új országgyűlés a szőlőtermelők terheit már könnyítette, a bor exporttámogatásáról pedig várhatóan e hét pénteken tárgyal a kormány. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) átlagosan 28 forint támogatást kér literenként a hordós bor exportjára, ez - figyelemmel a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) által idén engedélyezett támogatási összegre - összesen 200 ezer hektoliter borra vonatkozna, legfeljebb 545 millió forint értékben. A támogatás javítaná a magyar borok versenyképességét a külföldi piacokon, főként Európában - a magyar hordós bor hagyományos exportpiacain -, ahol a „harmadik világ” borai egyre erőteljesebben jelennek meg.

A magyarországi pincékben mintegy 3,5 millió hektoliter bor van - mondja Urbán András, a HNT főtitkára. Idén márciusban a készlet még 5,3 millió hektoliter volt, míg tavaly tavasszal 4,3-4,4 millió - a szüret előtt 2,4 millió. Március óta a belföldi fogyasztás és az export következtében csökkent a mennyiség. A többletet az okozta, hogy tavaly 10-30 százalékkal több szőlő termett, mint az azt megelőző évben, s idén is borítékolva van a piaci zavar, hiszen 4 millió hektoliter körüli bornak megfelelő termés várható. A jelenlegi készlet jelentős része márciusban viszonylag gyors fogyasztásra szánt asztali, táj- és minőségi borokból állt, amiket nem indokolt évekig pincében tartani. Bár a készlet azóta csökkent, a helyzetet súlyosbítja, hogy közeledik a szüret, s az új termést is el kell helyezni valahol. A kialakult állapot oka Urbán szerint elsősorban az, hogy későn jelentek meg azok az állami rendelkezések, amelyeket már tavaly augusztus 18-án javasolt a HNT a kormányzatnak a szüreti feszültségek levezetésére. A késlekedés miatt a borágazat a másfél milliárd forint állami támogatásnak még a felét sem tudta felhasználni.
Immár harmadik éve tetemes borkészlet képződik. Ehhez nem sok köze van annak, hogy az egy főre jutó átlagos magyarországi borfogyasztás az 1980-as évek eleji 38 literről 32 literre csökkent. Az pedig egyenesen ellentétes folyamat, hogy a szőlőterület mérséklődik, a korábbi 130 ezer helyett ma már 93 ezer hektár szőlő van Magyarországon. Ez is közrejátszhat a kivitel csökkenésében. Bock József villányi borász emlékeztet arra, hogy az éves borexport nem is olyan régen még 1 millió hektoliternél is több volt, most pedig alig haladja meg az 500 ezer hektolitert. Az exportadatok szerint ugyanakkor - miként a belföldi fogyasztás - a kivitel sem az elmúlt három évben zuhant drámaian, bár a csökkenés ebben az időszakban is folyamatos volt. Az export visszaesésében a közösségi marketing hiánya a ludas, más országoknak ugyanis van ilyen - hangsúlyozza Szeremley Huba badacsonytomaji borász. Ennek hiányában a magyar borászok bemutatták ugyan portékájukat például Dél-Amerikában, de koncentrált jelenlétet nem tudtak elérni, ez is oka annak, hogy a bolgár, román borok 2-3 polccal feljebb vannak az üzletekben, mint a magyarok. Szeremley szerint meg kellene határozni azt is, hogy bizonyos fajtájú, minőségű szőlőből mennyit lehessen termelni, illetve ellenőrizhetővé kellene tenni a szőlőket.
Egy ültetvénykultúránál, például a szőlőnél nem lehet gyorsan váltani a hosszú termőre fordulási idő miatt, egy hektár szőlő telepítési költsége ráadásul 4,5 millió forint. Urbán szerint nem kellene korlátozni az asztali bor termelését, az asztali borok a jelek szerint most is inkább fogynak külföldön, a jelenlegi készletet inkább már táj- és minőségi borok teszik ki. A belföldi és exporteladásokat persze növelni kellene, s a különleges, minőségi boroknál Urbán szerint is erősebb marketingre van szükség, ehhez azonban feltétlenül állami támogatás kell - hívja fel a figyelmet. A HNT pénteki elnökségi ülésén az idei szüreti gondok mellett szóba kerülhet annak a marketingprogramnak a végrehajtása is, amelyet a szervezet a belföldi fogyasztás fellendítése érdekében eltervezett.
László Levente

Tóth Levente László
Tóth Levente László

Ez is érdekelhet