Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az EU Bizottsága részéről a 10 új tagország mezőgazdaságának támogatására tervezett összeg nem éri el az EU 15-ök 40-42 milliárd eurós agrárköltségvetésének tizedét sem, holott az új tagok művelt földjeinek aránya eléri a régiek termőterületeinek 29 százalékát, agrártermelőinek pedig 55 százalékát. Az eltérés oka, hogy az EU agrárköltségvetésének csaknem háromnegyedét kitevő közvetlen kifizetéseket az újak fokozatosan kapnák meg, a teljes összeget csak 2013-ban.
A VKI szerint Magyarország támogatásában támpont lehet, hogy a SAPARD programhoz hasonlóan 10 százalék alatti lesz a részesedése, a másik lehetőség a népességarányos, 13,3 százalékos arány, míg a harmadik a mezőgazdaság arányos 20 százalék. Még a nem túl valószínű utóbbi esetben is mindössze a negyedét, 410 millió eurót kapná Magyarország annak az összegnek, amelyre igényét bejelentette, azaz a közvetlen kifizetések 100 százalékának. A magyar igény és az uniós ajánlat közötti eltérés egyik oka éppen ez. A másik a közvetlen kifizetések vetítési alapjának, vagyis a kvótáknak az eltéréséből adódik. Míg Magyarország az 1985–1989 közötti éveket nevezte meg referencia időszaknak, az EU az 1995–1999 közötti éveket vette figyelembe. A legnagyobb eltérés azonban a kvótaigények és -ajánlatok között a szarvasmarha, a juh, a tej, a cukor és a gabonafélék esetében – a közvetlen kifizetések legfontosabb árucsoportjainál – van. Nem valószínű, hogy az EU hajlandó lenne az ismertetett elveken radikálisan változtatni vagy a pénzügyi előirányzatoktól jelentősen eltérni, így egyik lehetőségként a jelenlegi kereteken belüli mozgástér növelésére is lehetne koncentrálni – hívja fel a figyelmet Kiss Judit, a VKI kutatásvezetője (NAPI Gazdaság, 2002. július 15., 1–3. oldal).
A 2004–2006 közötti időszakban meg lehetne próbálni az 50 százalék elérését induló támogatási aránynak, s a többletet modernizációra kellene felhasználni. Lehetne kérni továbbá a 10 éves átmeneti támogatási időszak csökkentését 5, esetleg 3 évre, illetve fel lehetne vetni a szabad földforgalom és a közvetlen kifizetések átmeneti időszakának összekapcsolását: ha 10 év a közvetlen kifizetéseknél, akkor legyen 10 év a földnél is, de ha a földnél alacsonyabb, a közvetlen kifizetéseknél is legyen az, mivel a közvetlen kifizetés a földárba beépülő agrárjövedelem része. Felvethető a mostanában az unió részéről sem teljesen elutasított kvótaemelési igény is, ami a gabonafélék esetében a magasabb referenciahozamok elismertetését jelenthetné, míg a szarvasmarhánál és a tejnél az unió által javasolt kvóták mennyiségi emelésére lenne szükség. Felvetődhet a hazai támogatások csatlakozás előtti emelése, hogy a közvetlen kifizetések nemzeti költségvetésből való EU által kínált kiegészítési lehetősége minél nagyobb legyen. Meg lehetne próbálni továbbá a vidékfejlesztés összes agrártámogatáson belüli 46 százalékos súlyának csökkentését, s az így felszabaduló összeget közvetlen kifizetésekre lehetne fordítani, de lehetne próbálkozni a vidékfejlesztési jogcímek agrárgazdasági célú bővítésével is.
Magyarország javíthatná pénzügyi pozícióit azzal, ha átmeneti időszakot, esetleg könnyítéseket érne el befizetési kötelezettségei teljesítésére, ahogyan erre a korábbi bővítések során is volt már példa – veti föl a VKI, utalva arra, hogy az így felszabaduló összeggel némileg ellensúlyozható volna az EU gyengébb támogatási ajánlata. Amennyiben például Magyarország a közvetlen kifizetések kiegyenlítődésének 10 éves időszakára kérne átmeneti időszakot a befizetési kötelezettségek teljesítésére, az első évben csupán 25, a másodikban 30, a harmadikban 35 százalékát fizetné be a kötelezettségnek, s a teljes összeget csak 2013-ban, akkor 2004-ben 765 millió eurót lehetne megtakarítani így, míg 2005-ben 749 millió, 2006-ban pedig 728 millió eurót. Ezek az összegek a Magyarország által igényelt közvetlen kifizetések mintegy felét fedeznék, vagyis már az első évben 25+50, azaz 75 százalék közvetlen kifizetést lehetne elérni. Ezen túl manőverezési lehetőséget kínál – a magyar érdekel értelmezése révén – az EU agrárcsatlakozási ajánlatának néhány új eleme is, például a támogatási jogosultság 0,3 hektáros minimumszintje, illetve a részben önellátásra termelő gazdaságok 750 eurós támogatása.
L. L.
