Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A magyar EU-csatlakozás előtt álló politikai kockázatok és veszélyek fényében felettébb optimistának tűnik az a - többek között Medgyessy Péter kormányfő által is hangoztatott - álláspont, miszerint Magyarország 2004. január 1-jén az Európai Unió tagjává válhat. Piaci elemzők szerint van esély a 2004. eleji csatlakozásra, de jóval valószínűbb, hogy csak 2004 júliusára vagy 2005 januárjára zárul le a csatlakozási szerződés teljes körű ratifikációja. Horváth Péter, az Európai Tájékoztatási Központ szakértője úgy véli, hogy miután a 2000-es Nizzai Szerződés (NSZ) értelmében a 2004. júniusi európai parlamenti választásokon már az új tagok is részt vennének, így feltehető, hogy ezt megelőzően megtörténik a csatlakozás.
A magyar EU-tagság elsőrendű kockázata jelenleg az NSZ-szel kapcsolatos ír népszavazás, a zöld sziget lakói ugyanis tavaly júniusban egyszer már elutasították a bővítés elengedhetetlen feltételének számító intézményi reformokat tartalmazó szerződést. Miután az NSZ addig nem léphet hatályba, amíg az összes tagállam nem ratifikálta, egy újabb ír „nem” akár évekre is jegelheti a csatlakozás kérdését.
Jelentősen hátráltathatja a magyar csatlakozást, hogy Németországban 2002 szeptemberében tartják a parlamenti választásokat, így a legkényesebbnek számító közös mezőgazdasági politikával (CAP) kapcsolatban - ahogy Günter Verheugen bővítési biztos is megerősítette - idén november előtt nem várható az EU közös álláspontjának kialakulása. A csatlakozási tárgyalások 2002 végére történő lezárását a CAP-t érintő fordulók későbbre tolódásán túl az is kétségessé teszi, hogy olyan fejezet is akad, amelyet még meg sem nyitottak.
Nem sok jóval kecsegtet a Lengyelország és az EU közötti tárgyalások elhúzódása sem. A témával foglalkozó szakemberek egy része úgy véli, hogy az NSZ a differenciálás elve mellett tette le a garast, mégis valószínű, hogy a csatlakozási szerződések aláírásával a többi aspiránsnak be kell várnia a legnépesebb közép-európai államot. Jelenleg úgy tűnik, hogy Lengyelország 2003 közepe előtt nem tudja lezárni mind a 31 fejezetet. Az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikkelye szerint a csatlakozási tárgyalások lezárultát az Európai Parlament (EP) abszolút többséggel hozott támogatásának kell megerősítenie, amit a csatlakozási szerződés aláírásának, illetve a csatlakozó ország és a 15 tagállam általi ratifikációnak kell követnie. Az EP támogatása egyelőre nem tűnik kétségesnek, a ratifikációs folyamat azonban könnyen megakadhat. Szakértők szerint a ratifikációra leselkedő legnagyobb veszélyt jelenleg a 2003 októberére várható osztrák választások jelentik, amelyek a legoptimistább szcenáriót feltételezve is kétségessé teszik, hogy nyugati szomszédaink még 2003-ban áldásukat adják a magyar tagságra. Szintén kockázatot jelentenek a 2003 végére várható portugál valamint ciprusi választások, miután az ibériai állam jelentős haszonélvezője az EU támogatásainak, a megosztott sziget első körös EU-tagságát pedig egyértelmű feltételként szabta a vétójoggal rendelkező Görögország. A Ciprus megosztottságából adódó probléma eddig kevesebb figyelmet kapott a kelleténél, ennek ellenére ez az EU-bővítés tán legnagyobb veszélyforrása.
K. P. P.
