Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyar gazdaságpolitika az utóbbi két esztendőben nem jó úton járt, mivel a külső gazdasági környezet romlására nem a versenyképesség javításával, hanem az állami szerepvállalás növekedésével reagált - állapítja meg a Pénzügyminisztérium (PM) a nemrégiben elfogadott makrogazdasági pályához csatolt elemzésében. A jelentős adócsökkentés elmaradt 2000-ben, holott arra az előre látható többletbevételek módot adtak volna, majd 2001-ben a többletbevételeket az államháztartási hiány csökkentése helyett elköltötték, 2002-ben pedig már a kiadások a hiány terhére haladják meg a tervezettet. A PM szerint a többletbevételek ellenére elmaradt a nagy rendszerek reformja, miközben az állami szférában több helyütt is megmaradtak a bérfeszültségek.
A következő négy év magyar gazdaságpolitikájának kulcsszava a versenyképesség. A programkészítők szerint ezzel a gazdaságpolitikával megfordíthatók az eddigi negatív folyamatok. A program ennek rendeli alá a legfontosabb makromutatókat. A következő években a reálgazdasági konvergenciával összefüggő, hosszabb távon is érvényesülő, évi átlagban legfeljebb 2-3 százalékra tehető reálfelértékelődési trend érvényesülésére kell törekedni. Ez az utóbbi két évben egyáltalán nem így teljesült.
A kormány a kedvezőtlen helyzet ellenére is megvalósítja a száznapos programot, valamint olyan gazdaságpolitikai fordulatot hajt végre, ami lehetővé teszi, hogy a gazdasági növekedés fenntartható módon gyorsuljon - szögezi le a tárca. Az elképzelések szerint lehetséges az életszínvonal és a versenyképesség egyidejű növelése. A prognózis szerint a kivitel növekedésének volumene csupán idén csökkenhet tíz százalék alá, majd a 2006-ig következő esztendők mindegyikében két számjegyű bővülést mutat fel. A versenyképesség javítását szolgálná, hogy 2004-től a reálkeresetek bővülése a gazdasági növekedés ütemétől elmaradna. Ez alól azonban kivitel 2002 és 2003, mivel elsősorban a közszféra bérrendezése ennél jóval nagyobb ütemű növekedést eredményez.
A két legfontosabb makromutató szintén a versenyképesség javítását segítheti. A dezinfláció ugyanis 2002-ben is folytatódik. A megcélzott éves átlagos drágulás idén 5,5 százalék, jövőre pedig átlagosan 5 százalék. A Magyar Nemzeti Bank megítélése szerint a jelenlegi monetáris kondíciók összhangban vannak a kormány fiskális politikai elképzeléseivel, illetve a kedden elfogadott 100 napos programban foglalt bér- és nyugdíjemelésekkel - állapítja meg a PM.
D. L.
