Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- Milyen érzés újra ebben a székben ülni?
- Nem ez az első szempont, de kétségtelenül érzek egyfajta elégtételt azért, hogy a munka világának az oktatási, a szociális és családügyi, valamint a gazdasági tárcához való szétosztása után ismét van munkaügyi minisztérium, ahogyan az Európai Unió országainak zömében. Külön kormányzati felelősséget fogalmaz meg az új kormány azzal, hogy újból létrehozta ezt a tárcát. Tőlünk ugyanakkor távol van még az EU céljaként megfogalmazott szociális unió, amelyben mindenki dolgozhat, aki akar, és a munkaadók is megtalálják a szakképzett munkaerőt. Ehhez persze az az első lépés, hogy egyáltalán dolgozzanak az emberek.
- Az adószint nálunk alacsonyabb, mint az EU-ban, de lényegesen magasabb annál, mint a tagállamokban Magyarország jelenlegi fejlettségi szintjén volt. Mit tesz a kormány a központosítás csökkentése, a minimálbéres állásokba szorított kényszervállalkozók helyzetének javítása érdekében?
- Először a munkaadókat kell levegőhöz juttatni. Ez adó- és járulékkönnyítéssel történhet, mindkettő napirenden van. Jövő év január 1-jétől kezdve három éven keresztül csökkentve megszüntetjük a fix összegű egészségügyi hozzájárulást, ami most havi 4500 forint a munkaadóknak minden munkavállaló után. Bevezetjük az egyszerűsített vállalkozási adót (eva), melynek koncepcióját a Pénzügyminisztérium ígérete szerint még a nyáron leteszi az asztalra. Az evánál várhatóan nem csupán bruttó árbevételi határ lesz, a kereskedelemben például speciális szabályozás szükséges, így ott talán helyesebb volna árrésarányosan meghatározni a részvételi korlátot. Megpróbálják tehát a szabályozást ágazatspecifikusan kialakítani. A kormányzat célja, hogy a mikro- és kényszervállalkozói körben legyen lehetőség jóval kisebb adminisztráció mellett vagy minimális adminisztrációval átalányadó bevezetésére úgy, hogy az érintetteknek érje meg az adózás. Amikor 1997-ben a társasági adót a felére, 18 százalékra csökkentettük, másfélszer annyi társasági adó jött be, mint korábban. A befizethető mértékű adó tehát az adó elkerülése helyett a befizetésére ösztönöz, s ezt a logikát követni kell az adó-, illetve a járulékpolitikában. Ezért is vágtunk bele az alkalmi munkavállalás közterhének csökkentésébe, ami több százezer munkavállalót érint, a mezőgazdasági napszámosoktól kezdve egészen a bébiszitterekig. Eddig 1200-1500 forintos nettó napi keresethez 1200 forint adót, járulékot kellett kifizetni. Ezt 500 forintra csökkentjük, munkanélküli foglalkoztatása esetén pedig 200 forintra. Ezért jár nyugdíj, egészségügyi ellátás, rendezi a személyi jövedelemadót is, illetve az összes munkavállalói és munkaadói járulékot, az intézkedés így az alkalmi munkavállalás kifehérítését is szolgálja. Magyarországon ma igen magasak a munkaerőköltségekre jutó közterhek, s Kelet-Közép-Európa más országaival összehasonlítva rendkívül magasak a személyijövedelemadó-terhek is. Utóbbi miatt nem tudtak a munkavállalók eddig nagyobb járulékterhet viselni, így ennek nagyobb része ma a munkaadókra hárul. Ezért a szja-t mérsékelni kell; az szja-tábla terhelő hatása már jövőre csökken azáltal, hogy nem az átlagbérnél kezdődik a 40 százalékos kulcs, hanem a kétszeresénél. Egy átlagos fizetésnél ez mintegy 15 százalékpont nettó többletet jelent majd. Ennek felét-kétharmadát azonban nem vihetik haza a munkavállalók, mivel ebből a korábban a munkáltatókat terhelő járulékot ki kell még fizetni. Az intézkedés következtében viszont javul a munkaadók versenyképessége is.
- A gazdasági tárca előrejelzésében idén június végére bővülő foglalkoztatással számolt, de az első negyedévben 23 ezerrel kevesebb foglalkoztatott volt, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta csökkentése egy elemzés szerint Magyarországon már nem lehet cél; azok, akik a munkaügyi rendszerből kikerülnek, kevesebb eséllyel vállalnak munkát, mint a bentmaradók. Egyetért-e ezzel, illetve milyen foglalkoztatottsági szintet prognosztizál a kormányzati ciklus végére, figyelemmel arra is, hogy az EU-tagállamokban 2010-re 70 százalékosra kívánják növelni a foglalkoztatottsági szintet a jelenlegi 63,25 százalékról? Az uniós terv eléréséhez a magyarországi foglalkoztatottak számát az idei első negyedévi létszámból kiindulva több mint 20 százalékkal kellene növelni nyolc év alatt.
- Egyetértek azzal, hogy a munkanélküliséget nem statisztikával kell csökkenteni. A foglalkoztatás növelését azonban nem csak a teljes munkaidős foglalkoztatottak számának növekedésétől várom, sokaknak ugyanis a részmunkaidő vagy a távmunka inkább megfelel. Egy átlagos munkaadónak ma Magyarországon érdemes elgondolkodnia: nem véletlenül magasak a járulékterhek, hiszen kevés szabályosan foglalkoztatott után fizetnek. Egy foglalkoztatottra majdnem két eltartott jut. Amennyiben 300-400 ezerrel többen dolgozunk, tovább lehet csökkenteni az adó- és járulékteher mértékét. Nagyon szeretném, ha a kormányzati ciklus végére megközelítenénk a jelenlegi, 63-64 százalékos uniós foglalkoztatási szintet, ami 10 százalékkal magasabb a mostani magyarországinál, és így esély nyílna az uniós terv elérésére is, amitől most 800 ezer foglalkoztatottal maradunk el. Más kérdés, hogy 5-8-10 százalékos foglalkoztatásbeli növekedés csak akkor lehetséges, ha év végére megáll a foglalkoztatottak számának tavaly nyár óta tartó csökkenése.
- Mi lesz az agrárgazdaságból kiszorulókkal?
- A mezőgazdaságból kikerülők gondjaira nem lehet egyedül az agrárium eszközeivel válaszolni. Téves, hogy képesek lesznek megélni az agráriumból azok az emberek, akiket ezzel hitegettek. Ezeknek alternatív megélhetési megoldásokat kell biztosítani, szerintem például a kistérségek, kistelepülések foglalkoztatási lehetőségeinek növelésével. Ötszáz olyan kistelepülés van, ahol az önkormányzaton kívül nincs vagy csak alig van foglalkoztató. Nem csupán átfogó programok kellenek tehát, hanem helyi intézkedések is. Egy településnek legyen például mikrobusza, amellyel - közösen üzemeltetve - már érdemes eljárni dolgozni többeknek is a 30-40 kilométerre lévő munkahelyre, mert a közlekedés nem viszi el a fizetésük 60 százalékát. Lehet szó helyi adók átvállalásáról, utazási költségtérítésről is. Ez településenként néhány millió, összesen pedig néhány milliárd forintot jelentene csak a csaknem 200 milliárdos munkaerő-piaci alapból.
- Az ön által az MSZP-ben elfoglalt helyzetből kiindulva - a választmány és az elnökség tagja is volt már - erős minisztérium a munkaügyi. Növelhető a GDP-arányos juttatás a foglalkoztatáspolitikai intézkedések kapcsán?
- A GDP-arány most is jelentős, az igazi kihívás az, hogy az elhasználható összegen belül mennyit fordítunk passzív, segély típusú támogatásokra és mennyit aktívakra. Én az utóbbiak növelésének a pártján vagyok. Idén a munkaerő-piaci alapban lévő több mint 190 milliárd forintból sajnos csak 50 milliárdot alig meghaladó összeg jutott aktív támogatásokra, ebből is 15 milliárdot a minimálbér kompenzációjára kötöttek le. A megmaradt 35 milliárd rendkívül alacsony összeg, pedig az aránynak éppen fordítottnak kellene lennie. Amennyiben lesz pénz, változtatunk is ezen. Márpedig lesz, mert az Európai Szociális Alap is erre ad támogatást, az emberi erőforrás fejlesztésére és aktív munkaerő-piaci programokra. A következő másfél évben körülbelül 110 milliárd forinttal számolhatunk pluszban a nagy ívű programokra.
- A munkanélküliek aránya a 20-29 évesek között a legmagasabb. Ők mire számíthatnak?
- A fiataloknak a legnagyobb lehetőség az európai piac, a technikai tudás - jogosítvány, nyelvismeret, számítógép-használat - pedig elengedhetetlen. Míg egy bővülő munkaerőpiacon a friss tudással rendelkezőt alkalmazzák, egy szűkülőn csak akkor, ha valaki nyugdíjba megy. Ezért számukra a perspektívát az uniós oldal mellett a képzéssel és a bővülő munkaerőpiaccal tudjuk megteremteni, a munkáltatót érdekeltté téve alkalmazásukban.
László Levente
