Az államháztartás helyi önkormányzatok nélkül számított hiánya az idén az első hat hónapban 501,1 milliárd forint volt, ami az eredeti éves előirányzat 99,1 százaléka - a szaktárca végleges összegzése szerint. Ez megegyezik az előzetes adattal. Tavaly az első hat havi államháztartási deficit még csupán 139,5 milliárd forint volt. A legfontosabb alrendszer, a központi költségvetés 2002. január-júniusban az éves előirányzat 74 százalékát, 359,6 milliárd forint hiányt produkált. Tavaly ugyanebben az időszakban a központi büdzsé 84,2 milliárd forint deficitnél tartott.
A Pénzügyminisztériumot nem lepte meg a magas első félévi államháztartási hiány - jelentette ki Máté Dániel, a tárca szóvivője. Ennek ellenére a PM a módosított költségvetésnek megfelelően továbbra is 678 milliárd forint deficitet vár 2002 egészére. Ez a GFS-rendszerben számolva a bruttó hazai termék 4,2-4,3 százalékát jelenti, az uniós metodika szerint pedig a GDP körülbelül hat százalékát.
Az első félévben a hiány növekedésének két fő oka az állami vagyonból származó bevételek elmaradása, valamint a köztisztviselői bérek többletkiadásai voltak - vélte Várfalvi István helyettes államtitkár. A költségvetés ugyanis még azzal számolt, hogy 2002-ben az állami vagyonból 100,8 milliárd forint befizetés származik, ehhez képest az első félévben csupán kétmilliárd forint folyt be. A pénzügyi tárca az év további részében sem számol további jelentős bevétellel. A megemelt köztisztviselői bérek miatti többletkiadásokra az eredeti kétéves költségvetés csupán 28 milliárd forintot irányzott elő, a szükséges összeg azonban eléri a 130 milliárd forintot.
Várfalvi szerint júliusban várhatóan tovább nő a költségvetés hiánya. Ebben a hónapban ugyanis biztosan jelentős kiadást jelent a kormány által vállalt nyugdíj-kiegészítési program teljesítése. A 19 ezer forint egyszeri kifizetés mintegy 60 milliárd forintjába kerül a költségvetésnek. A júniusi adatok közt csak látszólag rossz a fogyasztási és jövedéki adó - állította Várfalvi. Mintegy húszmilliárd forint jövedéki adó ugyanis - a határidő kitolódása miatt - csak július elsején érkezett be, így ez a tétel a következő hónap bevételeit gazdagítja.
A PM várakozásai szerint a büdzsében a második félév során a legnagyobb feszültséget a tárcáknál lévő maradvány összegek okozhatják. Ezek együttes állománya jelenleg mintegy 380 milliárd forintra rúg, ami csaknem kétszerese a két évvel korábbi állománynak. A legnagyobb maradványokat a gazdasági, az oktatási és az agrártárca kezeli. Ha a maradvány összegeket egy tárca elkölti, az növeli a költségvetés kiadási oldalát, ezzel növeli az éves hiányt. A PM jelenleg átnézi a maradvány összegek alakulását. A tervek szerint főként tárcákon belüli átcsoportosításokat hajtanak végre. A költségvetési salátatörvény keretében lehetővé tették, hogy a kormány akár a kötelezettségekkel terhelt maradványokat is átcsoportosítson. A PM tervei szerint év végére legfeljebb mintegy 30 milliárd forinttal csökken majd ez az állomány.
D. L.
