Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az EU brüsszeli bizottsága által múlt szerdán elfogadott, a 2004-től érvényes agrárreformra vonatkozó irányelvek szerint az unió mezőgazdasági gazdálkodói a termeléstől függetlenül, lényegében alanyi jogon kapnának agrártámogatást, ám a szubvenció összege gazdaságonként nem haladhatná meg az évi 300 ezer eurót, ami mintegy 75 millió forint. A reformok az újonnan csatlakozókra is vonatkoznának. Szanyi Tibor, az agrártárca politikai államtitkára hangsúlyozza, hogy Magyarország elsődleges érdeke a bővítés kapcsán a 2004. január 1-jei csatlakozás, s a tervezet bonyolultsága nem változtathatja meg a bővítési menetrendet.
Felhívja a figyelmet arra, hogy tárgyalások a jelenlegi közösségi joganyag szerint folynak, s informálisan lehetnek ugyan egyeztetések, de a jogérvényű döntésekben Magyarország már tagként kíván részt venni. Magyarán nem lenne szerencsés, ha az EU még a bővítés előtt úgy hozna döntést az agrárreformra vonatkozóan, hogy abban a leendő tagok nem vesznek részt. A döntést már 25 tagországnak kellene meghozni, beleértve a felső támogatási határ kérdését is; a 300 ezer euró különben az államtitkár szerint elfogadható tárgyalási alap lehet.
Megfigyelők szerint mindenesetre - bár technikailag és jogilag különböző dolgokról van szó - a közösségi agrárpolitika (CAP) reformja összefügg az EU kibővítésével. Az uniós agrárbüdzséből profitáló tagországok joggal tartanak attól, hogy a rendszer működésképtelen lenne a mai formában, ha az új tagok termelői ugyanolyan szubvenciót kapnának, mint a jelenlegiek. Magyar szakértők ugyanakkor rendre arra hívják fel a figyelmet, hogy a támogatási egyenlőtlenség fenntartása - akár átmeneti jelleggel is - versenyhátrányt okozna a régi és az új uniós termelők között. A hivatalos magyar álláspont is az, hogy a magyar agrártermelők jövedelme amúgy is a nemzetgazdasági átlag alatt van, rájuk férne tehát a jelenlegi uniós támogatási szint. Nem hivatalos vélemény szerint ugyanakkor a közvetlen támogatások terén akár még az átmeneti versenyhátrány is elviselhető lehet, esetleg kompenzációs intézkedések mellett.
Kiss Judit, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének kutatásvezetője szerint például az új tagok nettó pénzügyi pozícióját javíthatná, ha átmeneti időszakot, esetleg könnyítéseket kapnának befizetési kötelezettségeik teljesítésére, ahogyan erre a korábbi bővítések során is volt már példa. Ha Magyarországnak is sikerülne átmeneti mentességet, esetleg könnyítést elérnie, akkor az így felszabaduló összeget agrártámogatásokra lehetne költeni, amivel némileg ellensúlyozható lenne az EU-nak a magyar álláspontnál gyengébb agrártámogatási ajánlata. Ez az első évben az uniós negyede, azaz például a gabonánál hektáronként az EU-farmereknek járó 80 ezer forinttal szemben csupán 20 ezer forint lenne. Figyelemmel erre, valamint arra, hogy a magyar agrárgazdaság szerkezete eltér a lengyeltől, az esetleges 300 ezer euró támogatási plafon - ha minden uniós gazdaságra egyenlő mértékben vonatkozna - jól hangzik az eredeti tervekhez képest - hívják fel a figyelmet magyar szakértők.
László Levente
