Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A múlt évben a magyarországi kibocsátású bankkártyákkal hatezer alkalommal éltek vissza, ezzel összesen 233 millió forint összegű csalást követtek el - adta hírül a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Ez a teljes kibocsátói forgalomnak csupán egy tízezrelékére rúg. A tavalyi arány megegyezik az egy évvel korábbival.
A kár fele a hamisított kártyákkal való visszaélésből származik. Emiatt a nagy kártyatársaságok arra ösztönzik tagbankjaikat, hogy mágnescsíkos helyett chipes adattárolást használjanak. A Europay 2005-től, a Visa pedig 2006-tól a kibocsátó országra terheli a hamisított kártyával elkövetett csalásból származó kárt, amennyiben az nem állt át a chipes rendszerre. A visszaélések között az elvesztett/ellopott kártyákkal történt visszaélés a második, az elektronikus kereskedés során elkövetett csalás pedig a harmadik leggyakoribb.
A magyarországi kártyaüzletág szereplői 2001-ben összesen 226 millió forint veszteséget írtak le. Az összeg 44 százalékát a kibocsátó bank, 32 százalékát a kártyabirtokos ügyfél, 24 százalékát pedig a kártyát elfogadó hazai és külföldi bank viselte. Az elvesztett és ellopott kártyákkal elkövetett visszaélések miatti veszteség 81 százalékát a kártyabirtokos ügyfél viselte, holott 1999. december elseje óta a bejelentést követően a kibocsátó bank köteles viselni.
Az elfogadói üzletágban a bankok által elszenvedett károk értéke a 2000-es 369 millióról 2001-ben 157 millió forintra csökkent. Az elfogadói oldalon tavaly leírt 157 millió forintos veszteség 85 százalékát a kibocsátó bankokra terhelték, amelyek azt jórészt továbbhárították a kártyabirtokos ügyfelekre.
(NAPI)
