Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem érti az agrártárca, illetve az agrártermelők egy részének - ide tartoznak a juhtermelők és a virágtermesztők - az EU-magyar agrárkereskedelmi megállapodás idén július 1-től esedékes további liberalizációja miatti aggodalmát Szabó Sándor, a KüM főosztályvezetője. A szakember lapunknak elmondta, hogy az EU-ban és Magyarországon is folyik a jóváhagyási eljárás az újabb agrárkereskedelmi könnyítések ügyében, amelyeket az EU tanácsa és a magyar kormány remélhetőleg még júliusban jóváhagy. Ezt követően mindkét részről autonóm rendeleteket kell megjelentetni a felek által egyeztetett időpontban, hogy a kölcsönös kedvezmények július 1-től visszamenőleges hatállyal életbe léphessenek, ha már e határidő előtt nem sikerült a döntést az EU-ban meghozni (NAPI Gazdaság, 2002. május 16., 1-3. oldal).
Szabó nem rejtette véka alá, hogy a kedvezmények ügyében vannak bizonyos technikai viták az EU tagállamai között és Magyarországon is. Egyes tagországok sokallják például a magyar gomba exportjára vonatkozó kedvezményt, továbbá a Magyarország részéről vámmentesen szállítható 1,05 millió tonna gabonát, amelyből 450 ezer tonna a takarmánykukorica, 600 ezer tonna pedig a búza, minőségtől függetlenül. Megfogalmazódtak továbbá kifogások a zöldség-gyümölcs export kapcsán, de még a citrusfélék forgalmának liberalizációja miatt is, pedig az EU-nak aligha kell attól tartania, hogy magyar narancs árasztaná el a piacait. Hasonlóan érthetetlen ugyanakkor a magyar részről felvetődött aggály az egyes agrártermelőkre leselkedő veszélyekkel kapcsolatosan. A juhtenyésztők például igazából nem attól tartanak, hogy a kölcsönös liberalizáció nehezíti az uniós exportot vagy sok juhhús érkezik Magyarországra, hiszen az EU juhimportőr. A magyar termelőket az aggasztja, hogy az EU Romániával is előkészít egy hasonló megállapodást, amelyik a jövő év január 1-től lépne hatályba, s lehet, hogy rontja a magyar juhtenyésztők pozícióit az uniós piacon, de a románokkal történő megállapodás az EU és Románia ügye - fogalmazott Szabó, hangsúlyozva, hogy a magyar termelők uniós kedvezménye nő.
Az unióból Magyarországra érkező vágott virág importjának értéke 4 millió euró, ami lehet, hogy 5 millió euróra növekszik a jelenleg 25 százalékos vám eltörlésével, de a nemcsak a virágokra, hanem a teljes dísznövényforgalomra - így például a gumóra is - vonatkozó liberalizáció szintén kedvez a magyar dísznövénykertészeknek. Az EU utolsó kérése volt a dísznövényekre vonatkozó liberalizáció, amely meglétéhez szabták a magyar kukoricára adandó vámmentes kvóta végül 450 ezer tonnás nagyságát. Utóbbi kapcsán az export értéke mintegy 45 millió euró, ami a vágott virág importjának esetleges egymillió eurós növekedésével szemben egyértelműen kedvező helyzetet jelent Magyarországnak.
László Levente
