Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A profitért folyó verseny a bankok között az elmúlt években a lakossági, valamint az ennél kevesebbet hozó, de a nagyvállalati hiteleknél sokkal magasabb kamatozású kkv területen is kiéleződött. A legnyereségesebb üzletágakban nemcsak a piaci részesedés, de a jövedelmezőséget meghatározó banki marzsok is növelhetők, igaz, hosszú folyamat eredményeként. Jelenleg ennek valószínűleg még az elején tartunk: a bankok versenye, ugyanis a nyereségre negatívan ható kamatrés-csökkenést is elősegíti, hiszen - legalábbis a retorika szerint - magas betéti és alacsony hitelkamatokat kínálnak az ügyfeleknek. A kamatkülönbözetre az alacsonyabb kockázatú, viszont kisebb kamatprémiummal nyújtható hitelek is negatívan hatnak. A bankok eredménye a szűkülő marzsok ellenére folyamatosan növekedett, de ez a mérlegfőösszeg bővülésével is összefügg. A banki aktivitásnak az ideihez hasonló meglódulását ugyanakkor mind nehezebb lesz elérni, hiszen egyre magasabb a bázis. Bár ezt már a bankok előrejelzései is figyelembe veszik, nem csökkennek a nyereségnövekedési elvárások, illetve a részvényesi érték növelésének igénye.
Tavaly az első félévben a bankrendszer nettó kamatmarzsa a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) szerint 4,15 százalék volt, bár ebben a felügyelet szerint a betéti kamatok akkori visszafogása játszott szerepet. A kamatrés jövőbeni változására az infláció is erősen hat, így ha a dezinflációs trend megtörik és a jegybank sem csökkenti a kamatokat, az akár a kamatrés időleges változatlanságát is okozhatja.
Piac és biztonság
Más okokra is visszavezethető, hogy a bankok figyelme egyre inkább a lakossági és a kkv terület felé fordul, amit több hitelintézet idei terve is megerősít. A bankszövetség hírlevele szerint a következő öt évben a bankrendszer legdinamikusabban növekvő területe a lakossági üzletág lesz; a hazai piac lehetséges nagysága 2800-4600 milliárd forint, ami 30-100 milliárdos profitot tartalmaz. Ezzel szemben 2002 áprilisáig az MNB adatai szerint a lakosság mindössze 1046 milliárd forint tartozást halmozott fel, vagyis többszörös tartalék van e területen.
A nyitásra még nem lenne elegendő alap a magasabb marzs, illetve a piacméret. A vonzerő növekedéséhez az is kellett, hogy az elmúlt néhány évben ezeken a területeken is javult a jövedelmi helyzet, a fizetőképesség és a stabilitás - vagyis csökkent a kockázat -, miközben a lakosság igényei bővültek, a vállalkozások mérete folyamatosan növekedett. Ráadásul a magyarok még mindig inkább megtakarítók, mint előre költekezők, így sokan meglévő megtakarításaik mellett hitelből vásárolnak; ez ugyancsak kockázatmérséklő, mind a bank, mind az ügyfél oldalán. Ez nem volt mindig így, hiszen a pénzintézetek korábban előszeretettel hitelezték a nagyvállalatokat, de nehezen adtak kölcsönt a lakosságnak és a kisebb cégeknek. Mára azonban a nagyvállalatok kockázata is rendkívüli módon mérséklődött, így a felszámítható kockázati kamat is mind alacsonyabb lett - manapság a BUBOR felett 40-50 bázispont -, minek folytán egyre kevésbé jövedelmező a finanszírozásuk. Nem csoda, hogy a bankok más területeket keresnek. További ok lehet erre az is - amint a Nemzetközi Bankárképző Központ (NBK) kkv-finanszírozási konferenciáján elhangzott -, hogy az EU-csatlakozást követően a nagyvállalatok az unión belül is könnyen juthatnak olcsó forrásokhoz, így tehát a magyarországi pénzintézetek számára bevételforrásként felértékelődik a lakosság, illetve a kkv szektor. Ráadásul a másik oldalon a rizikó nagyságrenddel nagyobb: már egy nagy hitel bedőlése is elég ahhoz, hogy egy egész bankot megrengessen.
Az eddig elhanyagolt területekben rejlő lehetőségeket a pénzintézeteknek most kell kihasználniuk; aki későn eszmél, az menthetetlenül lemarad, hiszen néhány nagyobb bank máris elhúzott. A hitelintézetek most még új ügyfeleket is nyerhetnek, részben a dinamikusan növekvő bérkiáramlás, részben a mind költekezőbb fogyasztói magatartás nyomán. A hitelezhető vállalkozások köre is bővül - hangsúlyozták a NBK-konferencián. S bár a verseny csökkenti a kamatrést, ez még mindig a lakossági és a kkv termékeknél marad a legmagasabb. A ilyenformán történő marzsnövelés persze nem egyik napról a másikra hat, hiszen a bankrendszer hitelállományában a lakossági kihelyezések aránya ma még igen kicsi, jóllehet egyes társaságoknál - így az OTP Banknál - magasabb az átlagnál.
Ahány bank, annyi marzs
A cégek konkrét marzsai és tervei azt mutatják, hogy a magasabb különbözetet a nagyobb lakossági portfólióval rendelkezők könyvelhetik el. Az OTP Bank - a kamatkülönbözetet firtató kérdéseinkre egyedüliként pontos választ adva - erre az évre a kamatrés 43 bázispontos csökkenését prognosztizálja (ez így is alakult, minthogy az év elején relatíve több viszonylag alacsony árrésű vállalati hitelt bocsátott ki), így az átlagos eszköz-, illetve forrásállományra vetített marzskülönbség 4,65 százalék lehet. Tavaly a bank nettó kamatrése 5,08 százalék volt, ami 30 bázisponttal magasabb, mint 2000-ben. Az OTP Bank egyébként 2005-ig évente 30 bázispontos, összesen 1,5 százalékpontos kamatréscsökkenést határozott meg. A lakossági üzletág jövedelmezőségét jól mutatja, hogy a 258 milliárdos hitelállomány 44 milliárdos kamatbevételt, míg a majdnem kétszer akkora, 465 milliárdos vállalkozói kölcsöntömeg 43 milliárd forint kamatbevételt eredményezett. Ennél még a bankközi kihelyezések 330 milliárdja is nagyobb - 47 milliárd forint - kamatbevételt produkált.
Sajtóértesülések szerint tavaly a Postabank marzsa is nőtt, 4,1-ről 4,5 százalékra. A Magyar Külkereskedelmi Bank viszont csak 2,6 százalékos kamatrést produkált, 10 bázisponttal kisebbet, mint egy évvel korábban. E bankról ismert, hogy hagyományosan a nagyvállalati ügyfelekre koncentrál. A kamatrés jövőbeni növekedése a közepes méretű, fiókhálózattal rendelkező kereskedelmi bankoknál várható, mégpedig azért, mert ezeknél növekedhet a vizsgált típusú kölcsönöknek a teljes hitelportfólióhoz viszonyított aránya.
A lapunk által megkérdezett hitelintézetek közül a Budapest Bank a lakossági és a kkv termékek állományának növelésével próbálta a kamatrésszűkülést ellensúlyozni és hosszabb távon is e területre koncentrál. A Kereskedelmi és Hitelbank azonban úgy véli, hogy a közép- és hosszú távú marzsterveik teljesítése nem oldható meg a magasabb kamatrésű termékek túlsúlyával. Megint más látható, az alapvetően a vállalati, illetve a gazdagabb magánügyfelekre koncentráló BNP Paribas-nál, de szó sincs arról, hogy a francia tulajdonos kihagyná az egyik legjövedelmezőbb szegmenst, az áruhitelezést: e területen dolgozik másik cége, a Magyar Cetelem Bank, így Párizsból szemlélve az átlagmarzs jobb képet mutathat.
A költségigény és a bevétel
A társaságok persze hangoztatják, hogy a sok kis üzlet nagyobb költséggel jár, ugyanakkor ezt a díjakkal az ügyfeleikre hárítják - így generál a költségigény tetemes bevételt. A CIB Bank ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a közismerten jövedelmező kkv és lakossági területek magasabb kamatrése mellett mind nagyobb jelentőségre tesznek szert az egyéb díjak és jutalékok, szerepük a bank jövedelmében meghatározó. Ez a tétel más bankok jövedelmében is a nettó kamatkülönbözet összegének harmadára-ötödére tehető; a PSZÁF év eleji elemzése szerint a bankok az átlag 24,8 százalékkal emelkedő ilyen bevételeikkel próbálták ellensúlyozni az egy éve jószerével stabilizálódott kamatrést.
Vigh György Zsolt
