Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyarországi gyorsfagyasztott zöldség-gyümölcs termelés 85-90 százalékát előállító vállalkozásokat tömörítő Magyar Hűtőipari Szövetség adatai szerint az élelmiszer-ipari szakágazat árbevétele tavaly 36-38 milliárd forintra növekedett az előző évi 35 milliárdról. Bár a hűtőiparban a termelési volumen az 1990-es 100-110 ezer tonnáról mostanra mintegy 70 százalékkal növekedett, az értékesítés aránya változatlan, azaz továbbra is a 64 százalékos export a meghatározó. A tavalyi árbevételből az export 19-20 milliárd, a belföldi kereskedelem 17-18 milliárd forintot tett ki, s itthon folyamatosan növekszik az országos kereskedőláncok szerepe. A gyorsfagyasztott termékek 55-60 százalékát vásárolják a nagy bevásárlóközpontokban.
Az idei év sem lesz kedvező a hűtőipar számára - mondta lapunknak Cseh László, a Magyar Hűtőipari Szövetség elnöke. Lényegében nincs gyümölcsalapanyag: a baracktermést a tavaszi fagy vitte el, a kánikula miatt a málna is kevés; meggy van, de az meg nem kell.
Az exportértékesítés fő iránya változatlanul Nyugat-Európa. A WTO jegyében megszüntetett exporttámogatások 6-10 százalékkal csökkentették a szakágazat árbevételét. Az árfolyamsáv szélesítésével bekövetkező forinterősödés a német márkában, illetve euróban kötött üzleteknél a bevételek további 8-10 százalékos csökkenését eredményezte.
Cseh szerint a forint erősödése miatti bevételkiesést meg kellene téríteni a cégek számára, a forgóeszköz-finanszírozáshoz pedig kedvezményes hitelkonstrukciókra van szükség. Az exportbevételek növekedését hozhatja az EU-magyar agrárkereskedelem további liberalizációja, amelynek nyomán július 1-jétől az úgynevezett 4 nullás - vám- és kvótamentes - export-import lehetőség vonatkozik az unióba szállított gyorsfagyasztott termékekre is (a zöldborsó és a vegyes zöldség kivételével, melyeknél 2 nullás - kvótán belüli - vámmentesség várható).
L. L.
