Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Prognózisok szerint - s ezt újabban már politikusi nyilatkozatok is megerősítik - az Európai Unióhoz való csatlakozással egyidejűleg jelentősen tovább csökkenhet az agrárgazdaságból élők száma.
A KSH népszámlálási adatai szerint tavaly a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás - vadgazdálkodással és halászattal együtt számított - területén a 3,8 milliót kitevő összes foglalkoztatott 5,6 százaléka dolgozott, ami 10 százalékpontos csökkenés az 1990-es 15,5 százalékhoz képest. Ezzel egy időben az iparban és az építőiparban foglalkoztatottak aránya csaknem 5 százalékponttal, 37,9 százalékról 33,1 százalékra mérséklődött, a szolgáltatási szférában tevékenykedőké viszont 46,7 százalékról 61,3 százalékra növekedett. A mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban fő tevékenységet folytatók hányada legmagasabb a Dél-Alföldön, az Alföld északi területein, valamint a dél-dunántúli térségben, rendre 12,6, 8, illetve 8,3 százalékkal.
A népszámlálási adatok - a kérdőívek e tekintetben kevéssé részletes jellege miatt - a foglalkoztatásról mást mutatnak, mint a KSH munkaerő-felmérési adatai, a tendenciák azonban hasonlóak. A munkaerő-felmérések szerint mindenesetre az 1992-es 58,3 százalékos foglalkoztatási rátából a mezőgazdaság még 6,6 százalékkal részesedett, a 2000-es 56,4 százalékos foglalkoztatási rátából azonban - folyamatos csökkenés után - már csak 3,7 százalékkal, azaz mintegy félmillióról 250 ezer körülire csökkent a mezőgazdasági foglalkoztatottak száma, s azóta is tovább mérséklődött. A mezőgazdaságban dolgozók körül sokan az inaktív szférába menekültek, még el sem feledve az 1988-1992 közötti - privatizációt kísérő - drasztikus létszámcsökkenést. Az 1990-es évek első felében az összes foglalkoztatott száma egymillióval csökkent, s ezt leginkább az agrárszféra dolgozói érezték meg.
A mezőgazdaságból élők száma az EU-csatlakozás kapcsán tovább csökken, a legdurvább becslések szerint akár 50 százalékkal, félmillióra is apadhat az elkövetkező években, amiben persze benne vannak a foglalkoztatottak mellett az egyéni gazdálkodók és az őstermelők is.
A mezőgazdasági szektorban a legmagasabb a férfiak foglalkoztatotti aránya a nőkkel szemben, a népszámlálási adatok szerint 75,2 százalékos. Elsősorban nekik lesz tehát szükségük munkára, s bár az ágazatban a legmagasabb az idősebbek aránya is - akik nyugdíjba vonulhatnak -, az ágazati foglalkoztatottak csaknem 60 százalékát kitevő 40-59 évesek közül sokan szorulhatnak majd alternatív - akár kiegészítő jövedelemszerzést szolgáló - munkalehetőségekre, amelyek megteremtésére a vidékfejlesztés kapcsán még uniós támogatási lehetőség is nyílna (NAPI Gazdaság, 2002. március 13., 16. oldal).
László Levente
